Maradi felfogás, sorozatos kudarcok, szegregáció és unalom. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a korai iskolaelhagyók száma az elmúlt 10 évben a legnagyobb jóindulattal is csak stagnált, a 2030-ig kitűzött, 9 százalékos uniós célt pedig egyelőre meg sem közelíti. A korai iskolaelhagyás problémájáról Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Azoknak, akik 2017-ben kezdték el az ötéves képzést, kevesebb, mint a negyede állt most munkába a közoktatásban. A jelentkezők közt látszik némi növekedés, de ez csak a pandémiás visszaesések miatt látványos.
Meg kell becsülni az ismereteket, de baj, ha az oktatás célja, hogy információkkal tömjük tele a diákok fejét – mondja Nahalka István oktatáskutató az Eduline-nak. Szerinte, bár ezt nehéz megbecsülni, az iskolák ötöde tudna élni az autonómiával, viszont az a pedagógus, aki belekóstolhat a nagyobb szabadságba és kap is hozzá elég segítséget, könnyen tud fejlődni. Státusztörvényről, alapműveltségről, készségfejlesztésről és illegális mozgástérről is beszélgettünk a szakemberrel, aki korábban tanterveket és tankönyveket is írt. Interjú.
Itt egy ábra, ami nem a minisztérium álláspontját tükrözi a jelenlegi tanárhiányról. Érdemes jobban szemügyre venni.
A magyar iskolarendszer még ma is nagyon erősen egy igen nagy tömegű, minden tanuló számára közös, akadémikus jellegű, erősen kanonizált műveltség átadását tartja a legfőbb feladatának - írja az oktatáskutató.
„Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot” – írja a Nemzeti alaptanterv (NAT) pénteken közzétett tervezetéről Nahalka István oktatáskutató.
„Picit úgy érzem magam, mint a Kádár-korszak végén, amikor azt figyeltük, hogy hol van olyan megnyilvánulás a hatalom részéről, hogy talán változhatnak a dolgok” – mondta a Hír TV-nek Nahalka István, az ELTE neveléstudományi doktori iskolájának oktatója a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pontos javaslatcsomagjának oktatási részéről.
Ha a pedagógusok keresetét a diplomások béréhez viszonyítjuk, kiderül: nem olyan rózsás a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok helyzete.
Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.
Nahalka István az OFI felmérési eredményére reagált.
Nahalka István megütközött a kormány tervein, hogy szigorúbban ellenőriznék a kritikus civil szervezeteket, így a Tanítanék Mozgalmat és a Történelemtanárok Egyletét is.
Az oktatási szakember eldöntené a számháborút, egy egyszerű grafikonon mutatja be, hogy miért kevés, ha jövőre 240 milliárd lenne a felsőoktatás költségvetése.
Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.
