Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói is felszólaltak a Magyar Képzőművészeti Egyetemen több mint három évvel ezelőtt megerőszakolt hallgatótársuk ügyében, akinek az erőszaktevőjét a bíróság felmentette.
Mintha mi sem történt volna.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
Három egyetem osztozik mind a tíz helyen; ebből két fővárosi és egy vidéki.
A kilencedik helyen négy egyetem is osztozik, az NKE-n pedig alig másfél éve indult pedagógusképzés, máris bekerült a top 10-be.
Egyetemenként és karonként is eltérő, mikor kezdődik és meddig tart a vizsgaidőszak, így a hallgatók naptárai meglehetősen különbözően alakulnak. Van, ahol a szerencsésebbek még téli szünetet is kapnak, de a legtöbb intézményben december közepétől egészen január végéig tart a vizsgaidőszak.
A minisztert most az egyetemi modellváltásról, finanszírozásról és a doktori képzés nehézségeiről kérdezték.
A legfőbb ok a megélhetés, de vannak, akik már az egyetem alatt gondolnak a karrierépítésre is.
A Corvinus Egyetem frissen kiadott állásfoglalásában kifejtette, hogy a megszűnő kis nyelvi képzések alernatívájaként kulturális intézetekkel és nagykövetségekkel alakít ki együttműködéseket. A nemzetközi mobilitást is megemlítették, mint a "nyelvtanulás rendkívül hatékony módját."
Céljuk, hogy minden felsőoktatásban tanuló biztonságban érezhesse magát az egyetemi közegben.
Elszabadultak az indulatok a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen, miután egy hallgató durván odaszólt Hankó Balázsnak, akit lopással és hazudozással is megvádolt.
Számos változás érkezik a felületre, melyeknek örülhetnek a hallgatók.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
