Külsős oktatók a belsősök helyett – több mint 500 hallgatót érint a Corvinus nyelvi képzéseinek leépítése Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Külsős oktatók a belsősök helyett – több mint 500 hallgatót érint a Corvinus nyelvi képzéseinek leépítése

A Corvinus Egyetem frissen kiadott állásfoglalásában kifejtette, hogy a megszűnő kis nyelvi képzések alernatívájaként kulturális intézetekkel és nagykövetségekkel alakít ki együttműködéseket. A nemzetközi mobilitást is megemlítették, mint a "nyelvtanulás rendkívül hatékony módját."

Beszámoltunk róla, hogy a Corvinus Egyetemen januártól több nyelvi képzés is megszűnik, ami nyelvtanárok elbocsátását vonhatja maga után. Megkerestük az intézmény Vezetői Bizottságát és sajtóosztályát is, hogy választ kapjunk néhány kulcskérdésre, ám a ma közzétett állásfoglalásuk kérdéseinkre csak részben reagált.

A kisnyelvi kurzusok megszüntetésének okaként az egyetem a kihasználtság alacsony szintjét jelöli meg: „A nyelvi kurzusok kihasználtsági adataiból kiderül, hogy az angolon, a németen és a magyar mint idegen nyelven kívüli nyelvi órákat összesen a hallgatók mintegy 7%-a veszi igénybe, többségükben kezdő szinten, amely még sem beszélgetésre, sem magasabb szintű tanulásra vagy munkavégzésre nem teszi képessé őket azon a nyelven.”

Fontos azonban kiemelni, hogy a közel nyolcezer hallgatót számláló egyetemen ez a 7 százalék is több mint 500 diákot jelent – ők azok, akik már beiratkoztak az érintett kurzusokra. Az egyetemtől két kérdésre kértünk választ:

  • mi indokolja a döntés félév közbeni bevezetését,
  • és miért nem a következő tanév elején történik az átállás?

Cikkünk megjelenéséig ezekre nem érkezett válasz.

Külsős oktatók a belsősök helyett

Rákérdeztünk arra is, milyen konkrét alternatív nyelvtanulási lehetőségeket biztosítanak azoknak a hallgatóknak, akik már felvették a megszűnő kurzusokat, illetve hogy az újonnan felajánlott opciók továbbra is ingyenesek maradnak-e számukra. A közlemény ugyan kitér az alternatív modellekre – „az egyetem más felsőoktatási intézményekkel, valamint kulturális intézetekkel vagy nagykövetségekkel alakít ki együttműködéseket, hogy minőségi, kulturálisan is beágyazott nyelvtanulási lehetőségeket biztosítson” –, ám főként külsős oktatókkal és partnerintézményekkel számolnak.

Ez a modell már működik a portugál nyelv oktatásában a portugál követséggel együttműködésben, illetve külsős oktatókkal az arab és a kínai nyelvek esetében.

– írják. Arra, hogy ez ingyenes marad-e a hallgatók számára, nem kaptunk választ.

A következő bekezdésben a nemzetközi mobilitást említik, mint lehetséges nyelvtanulási alternatívát, noha a helyben, ingyenesen biztosított órákat nehéz összevetni egy költséges külföldi csereprogrammal. „A nemzetközi mobilitás terepén az egyetem támogatja hallgatóit, hogy idegen nyelvi preferenciájukat is figyelembe vegyék” – írják, hozzátéve, hogy egy Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban eltöltött csereprogram vagy kettősdiploma-program „rendkívül hatékony módja a nyelvtanulásnak”, és az egyetemnek „170 kiváló partnerintézménye” van.

„Kevesebb mint 10 oktatót érint”

A tanárok elbocsátásáról mindössze két rövid mondatban írnak: „Az idegennyelv-oktatást érintő változás kevesebb mint tíz nyelvoktatót érint. Az egyetem vezetése arra törekszik, hogy tisztességes, támogató és minden érintett fél számára elfogadható megállapodást dolgozzon ki.”

Minimum 433 - félelmetesen magas pontokkal lehetett bekerülni idén a Corvinus ingyenes képzéseire

A közlemény azzal zárul, hogy egy üzleti és társadalomtudományi egyetem feladata a szakmai fejlődéshez szükséges nyelvtudás biztosítása: „A hallgatók lehetőségei az idegen nyelvek, kultúrák, akadémiai és szakmai közösségek megismerésére ezután is évről évre bővülni fognak.”

 

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.