Megvan, hányan dolgoznak Magyarországon heti 49 óránál többet
A túlórázók döntő többsége vállalkozó és férfi.
A túlórázók döntő többsége vállalkozó és férfi.
Sokan csalódásként élik meg, ha az érettségi után nem sikerül rögtön bekerülniük a felsőoktatásba. Pedig ez nem jelenti azt, hogy elúszott volna minden lehetőség: a szakképzésben rengeteg ajtó nyílhat meg előttetek. Nemcsak keresett szakmát sajátíthattok el, hanem akár pluszpontokat is gyűjthettek a következő egyetemi felvételire. Mutatjuk, hogyan.
A túlórázók döntő többsége vállalkozó és férfi.
A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése egyre több munkahelyet alakít át – különösen a belépő szintű állásokban érezhető a változás. Mégis vannak olyan szakmák, amelyek hosszú távon is emberi jelenlétet, kreativitást vagy érzelmi intelligenciát igényelnek, így kevésbé fenyegeti őket az automatizáció.
Minden harmadik végzős hallgató pedig, ha csak átmenetileg is, de külföldi munkalehetőségben gondolkodik.
A családi pótlék szempontjából nem mindegy, hogy érettségi után maradtok a szakképzésben, hogy szakmát szerezzetek vagy elmentek dolgozni.
Az, hogy mennyi fizetésre számíthattok, nagyon is fontos szempont a pályaválasztáskor, hiszen sajnos nem mindegy, hogy nettó háromszázezer forintból kell egy hónapban megélnetek, vagy nettó egymillióból. A Diplomás Pályakövetési Rendszer adatbázisát használva megnéztük, milyen fizetésekre számíthatnak azok, akik az idei három legnépszerűbb alapszak valamelyikére kerültek be.
Megelőzi a prémiumokat és a cafeteriát is.
A legmagasabb igénye a műszaki területeken végzetteknek, míg a legalacsonyabb a bölcsészeknek és a jogászoknak van.
A nemzetközi felmérésből kiderült, hogy a határ túloldalán sincsen kolbászból a kerítés, de még mindig jobban érzik magukat a kiköltözött magyarok, mint itthon.
Megnéztük, mennyit keresnek azok a pályakezdők, akik informatikai diplomát szereztek.
Mi a különbség a technikum és a szakképző iskola között? Milyen támogatások járnak a tanulóknak? Lehet-e érettségi után is szakmát tanulni? Ebben a cikkben válaszolunk a legfontosabb kérdésekre.
A szakképzés átalakításai hosszú távon hatással lehetnek a diákok munkaerőpiaci esélyeire.
Kis- és nagy diákok ezrei tértek vissza az iskolapadokba szeptember 1-jén, a 2024/25-ös tanév első napján a több mint két hónapos nyári szünidőt követően. A szünet alatt alaposan kitakarított iskolák és óvodák újra megtelnek élettel, a gondosan elpakolt játékok és könyvek ismét a gyerekek kezei közé kerülnek. Ezek egymásnak adogatása pedig tökéletesen terjeszti közöttük a kórokozókat, melyek a közösségekben egyébként is könnyen és gyorsan terjednek.