Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.
Az idei tanév végén végeznek az első óvodai nevelők, akik amellett, hogy továbbtanulhatnak óvodapedagógusnak, akár rögtön munkába is állhat. A szakma leírása szerint az óvodai nevelők az óvodapedagógusok munkáját segítik, de egy korábbi belügyminisztériumi döntés miatt arra is van lehetőségük, hogy óvodapedagógusként alkalmazzák őket.
Ez mit is jelent a gyakorlatban? Egyrészt azt, hogy a munkaidejüket is ugyanúgy kell beosztani, mint egy diplomás óvodapedagógusnak, így például délelőtt is vezethetik a csoportot, másrészt vonatkozik rájuk a státusztörvény, így nekik is minősülniük kell, de középfokú végzettséggel legfeljebb Pedagógus II. kategóriáig juthatnak el.
Többet kereshetnek egy diplomásnál
Ennek kapcsán az Oktatási Hivataltól megkérdeztük, hogy milyen kategóriában kezdenek az óvodai nevelők. Az OH azt írta, hogy „az óvodai nevelői szakképzettség megszerzését követően, ha óvodapedagógus vagy nevelő-oktató munkát segítő munkakörben alkalmazzák, az óvodai nevelő Gyakornok fokozatba kerül. Ha az óvodapedagógusként történő alkalmazását megelőzően 6 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik, akkor pedig Pedagógus I. fokozatba.”
Vagyis ez azt jelenti, hogy bizonyos kor felett az óvodai nevelő a képesítése megszerzése után többet kereshet, mint az a fiatal, aki rögtön az érettségi után óvodapedagógusi diplomát szerez. (Érdemes megjegyezni, hat év munkaviszony után a diplomás óvodapedagógus is Pedagógus I. kategóriában kezd.)
| Pedagógus bértábla 2025 (bruttóban) |
|
A 27 év feletti nők tanulnak óvodapedagógusnak
Az óvodai nevelői képesítés azonban érettségivel nem három, hanem akár két év alatt, pedagógiai végzettséggel pedig egy év alatt is megszerezhető.
Emiatt az óvodai nevelő képzés egy remek kiskapu lehet azoknak a 27 év feletti, pályaváltáson gondolkodó nőknek, akik kisgyerekekkel szeretnének foglalkozni. Egy biztos, az előző években ezek a nők még alapszakos óvodapedagógusi képzésre jelentkeztek. A 2024-es felvételi eljárás az óvodapedagógusi BA-képzésre felvettek 60 százaléka, míg 2025-ben mintegy 52 százaléka volt 27 éves vagy annál idősebb nő. Ők azok, akik az állami ösztöndíjas, levelező óvodapedagógusi képzésekre jelentkeztek lehetőleg közel a lakhelyükhöz, munkahelyükhöz.
Ez pedig a ponthatárokon is meglátszott, hiszen például az AVKF-en 388, a Tokaj-Hegyalja Egyetemen Sárospatakon 374 pont, a Nyíregyházi Egyetemen pedig 364 pont kellett ahhoz, hogy valakit felvegyenek állami ösztöndíjasként, levelező tagozaton óvodapedagógusnak. Arról nem beszélve, hogy a levelező óvodapedagógusi képzések között például a Gál Ferenc Egyetem szarvasi karára 430 ponttal lehetett bejutni.
Azt is érdemes kiemelni, hogy a levelező, állami ösztöndíjas óvodapedagógusi képzéseken főleg az ország fejletlenebb megyéiben volt magasabb a ponthatár, ahol kevesebb a munkalehetőség.
Ehhez képest a nappali tagozaton, állami ösztöndíjasként az ELTE TÓK óvodapedagógusi szakára elég volt 348 pont is.
Nem várt következménye lehet
Azoknak a 27 évnél idősebbeknek, akiknek kevesebb pontjuk lenne a felvételin vagy csak egyszerűen nem szeretnének három évet várni, hogy diplomát kapjanak és kisgyerekekkel szeretnének foglalkozni, gyakorlatilag jobban megéri anyagilag és időben is elvégezni az óvodai nevelő képzést, mint a felsőoktatásba jelentkezni. Ha kevesebb lesz a felvételiző az óvodapedagógusi szakokra, az pedig hosszabb távon az egyetemi képzést is elsorvaszthatja.
