Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Közeledik a HVG Diploma 2026 megjelenése, amely a magyar felsőoktatás legfrissebb, részletes áttekintését adja. A kiadványban intézményi, kari és képzésterületi szinten is olvashatók rangsorok, így a továbbtanulást tervezők átfogó képet kaphatnak az egyetemek teljesítményéről.
Évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken: elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és emelkedő albérletárak nehezítik a hallgatók helyzetét. A minőségből és a privátszférából egyre kevesebben hajlandók engedni, sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.
Miközben a pedagógusok fizetése várhatóan ismét emelkedik januárban, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők bérei továbbra is elképesztően alacsonyak. Ráadásul a jövő év sem ígér túl sok jót számukra, hiszen a kormány továbbra sem tartja szükségesnek a rendszergazdák, titkárok, pedagógiai asszisztensek béremelését.
2026. január 24. - bár még messzinek tűnik, de ezen a napon írják a nyolcosztályos gimnáziumba készülő negyedikesek is a központi írásbelit magyarból és matekból. Mivel a feladatsor szerkezetében nagyon hasonlít most is a korábbiakra, ezért mutatjuk az elmúlt három év feladatlapjait és megoldókulcsait matekból.
Már csak egy napja maradt azoknak, akik 2026 februárjában szeretnék megkezdeni tanulmányaikat valamelyik egyetemen vagy főiskolán. A keresztféléves felvételi határideje november 15-én, éjfélkor lejár - mutatjuk, mire érdemes figyelni az utolsó órákban, milyen szakok közül lehet választani, és hogyan számítják a pontokat.
Az idegen nyelvi kompetenciamérésen minden évfolyam jobban teljesített mint tavaly. Fontos azonban kontextusba tenni az első pillantásra pozitívnak tűnő eredményeket.
Drága mulatság a szalagavató: a ruhák, a tánctanár, a terembérlés és a bankett ára gyakran meghaladja egy átlagos havi fizetés összegét. Míg egyes családok éveken át gyűjtik a pénzt a végzős év kiadásaira, mások számára a rendezvény megfizethetetlen luxus.
Még mindig toronymagasan elsőben a legnagyobb az évismétlők aránya – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére megküldött adataiból, ugyanis az elmúlt tanév végén százból továbbra is mintegy öt olyan gyerek volt, akiknek idén újra kell járniuk az első osztályt. Rajtuk kívül ötödikben és hetedikben is magas volt a bukási arány.
A 2025-ös országos kompetenciamérésen összességében javultak a diákok történelemből elért eredményei, ám az ötödikeseknél komoly visszaesés látszik: 2024-hez képest átlagosan 47 képességponttal gyengébb eredményt értek el. Minden más évfolyamon viszont legalább 32 ponttal jobb teljesítményt mértek, mint egy évvel korábban. Egy nagydobosi iskola, túlszárnyalva az országos átlagot, messze a legjobbak között teljesített a 6. évfolyamos felmérésen.
A jövő királynői ma már nemcsak palotákban nevelkednek, hanem nemzetközi iskolákban, világhírű egyetemeken, sőt: néha a tengerentúlon is. Spanyolországtól Norvégián át Hollandiáig utánajártunk, hogyan tanulnak azok, akik egy nap Európa trónjait foglalják el.
A legtöbb bántalmazás az iskolai közösségekben történik, sokszor a tanárok is szemtanúi – vagy épp résztvevői – az eseteknek. A gyerekek fele szerint az iskolájuk tesz valamit a megelőzésért, mégis rengetegen érzik úgy, nincs kihez fordulniuk. Az UNICEF Magyarország átfogó kutatása szerint az online zaklatás egyre gyakoribb, a fizikai erőszak pedig továbbra is mindennapos.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
