Tavalyhoz hasonlóan idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) lett Magyarország legjobb felsőoktatási intézménye - derül ki a HVG friss, 2026-os rangsorából.

A HVG Diploma 2026 című kiadványban megjelent összesített képzési rangsorban az oktatói és hallgatói kiválóság alapján listázták a magyar egyetemeket. Ezek összeállításakor olyan szempontokat vettek figyelembe, mint a(z)

• elsőhelyes jelentkezők száma,
• felvettek pontátlaga,
• nyelvvizsgát jelölők aránya,
• középiskolai versenyen helyezettek,

az oktatók esetében pedig a(z)

• egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma,
• hallgatók száma,
• tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya,
• MTA-címmel rendelkező oktatók aránya.

A rangsor első helyéről sokáig letaszíthatatlan volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ami az ország legnagyobb és legnépszerűbb, legtöbb hallgatót vonzó intézménye. A 2025-ös listában viszont átvette a helyét a BME, ami a friss, 2026-os rangsorban is őrzi a helyét az első helyen, hiszen míg a BME a hallgatói és oktatói kiválósági részrangsorban is stabilan a 2. helyet szerezte meg, addig az ELTE a hallgatói kiválóságiban az 1., az oktatói kiválósági részrangsorban viszont csak a 4. lett (tavalyhoz képest egy helyet javítva). A harmadik helyre a Szegedi Tudományegyetem került.

A BME–ELTE–SZTE hármas összességében évek óta egyértelműen az élbolyban van, és az első hat helyen mellettük továbbra is a Debreceni, a Semmelweis és a Károli Egyetem található, de kevésbé kiegyensúlyozott oktatói és hallgatói kiválósági pozícióval

- szerepel a kiadványban.

"Az általános stabilitáson belül láthatunk kisebb változásokat az élen, aminek magyarázata az oktatói kar és a hallgatói létszám alakulásának dinamikájában rejlik. A Szegedi Tudományegyetem immár négy éve az oktatói toplista élén szerepel, és azt megelőzően is a második helyen volt, míg az ELTE ezúttal a 4., a BME a 2. A helyezések mögé nézve azt látjuk, hogy 2021-ről 2025-re az ELTE alap- és osztatlan képzéses, nappalis hallgatóinak száma 18 százalékkal nőtt, míg Szegeden és Debrecenben, valamint a Károlin és a Pázmányon 10 százalék alatti a növekedés, a Műegyetemen pedig csökkenést találunk. A tudományos minősítésű oktatók számában azonban általánosan is lényegesen kisebb volt a bővülés a vezető egyetemeken, Szegeden egy százalékot sem ért el, az ELTE-n és a BME-n pedig alig haladta meg a két százalékot" - írják.

A tíz legjobb magyar egyetem listája 2026-ban a következőképp alakul:

• 1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
• 2. Eötvös Loránd Tudományegyetem
• 3. Szegedi Tudományegyetem
• 4. Debreceni Egyetem
• 5. Semmelweis Egyetem
• 6. Károli Gáspár Református Egyetem
• 6. Pázmány Péter Katolikus Egyetem
• 6. Pécsi Tudományegyetem
• 9. Budapesti Corvinus Egyetem
• 10. Pannon Egyetem

Ez az ötödik helyig megegyezik a tavalyi listával. Míg azonban tavaly csak a Károli volt a hatodik helyen, ezen idén három egyetem is osztozik; a Károli Gáspár Református Egyetem mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem. Megőrizte a kilencedik helyét a Budapesti Corvinus Egyetem, a veszprémi Pannon Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig helyet cseréltek.

Hány egyetemet rangsoroltak?

Az összesített egyetemi rangsorban 27 magyar felsőoktatási intézményt listáztak, ami eggyel több, mint a tavalyi évben. Felkerült rá ugyanis az IBS Nemzetközi Főiskola, ami tavaly még a nem listázott intézmények között szerepelt. Ezek a kisebb, jellemzően hitéleti vagy dominánsan művészeti képzéseket nyújtó intézmények, mint például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem. De nem rangsorolták azokat az egyetemeket és főiskolákat sem, ahol oktatói létszám nem éri el a 25, a hallgatói létszám pedig az 500 főt.

A teljes rangsort a hvg360-on tudjátok megnézni.