A magyar iskolarendszer még ma is nagyon erősen egy igen nagy tömegű, minden tanuló számára közös, akadémikus jellegű, erősen kanonizált műveltség átadását tartja a legfőbb feladatának - írja az oktatáskutató.

"Van nekünk egy oktatási „intézményünk”, amelynek léte – tudomásom szerint – komolyan soha nem kérdőjeleződött meg. Egy „intézmény”, amelyet számomra érthetetlen, szinte már vallásos tisztelet övez, s amelynek a szakmaiságát, hitelességét ha valaki megkérdőjelezi, biztosan nem csak szakmai kritikákkal kell szembenéznie, hanem magával a népharaggal is. Ez az érettségi" - írja a Taní-Tani Online-on megjelent írásában Nahalka István.

Az oktatáskutató szerint az érettségivel kapcsolatos egyik súlyos probléma valójában nem is az érettségié, mert az egész oktatási rendszer szenved tőle. Ez az a probléma, hogy a magyar iskolarendszer még ma is nagyon erősen egy igen nagy tömegű, minden tanuló számára közös, akadémikus jellegű, erősen kanonizált műveltség átadását tartja a legfőbb feladatának.

"Magyarországon – ez sokszor elhangzik, bár 2010 óta ez is kevésbé – az oktatás kompetencia-központúvá vált, és e tekintetben az érettségi átalakítása volt a legjelentősebb lépés. Minden kritikai beállítottságom ellenére be kell ismernem, hogy ebben van igazság. Kétségtelen tény, hogy a központi érettségi írásbeli tesztek tartalma elmozdult ebbe az irányba. Úgy látom azonban, hogy ezt a folyamatot annak irányítói egyáltalán nem vitték végig következetesen. A matematikaérettségi (a központi írásbeli) jól szemlélteti a kialakult helyzetet. Az érettségi matematikafeladatok egy része olyan teljesítményeket vár a diákoktól, amelyekhez valóban szükség van az „átlagos állampolgároktól” megkövetelhető, gyakorlatias tudásra. Ezek a feladatok mintha tényleg bizonyos gyakorlatias, jól használható tudást, kompetenciákat igényelnének. Egyrészt egy alaposabb vizsgálat kimutathatná, hogy számtalan jól indokolhatóan szerepeltetendő készség, képesség nem kap szerepet ezekben a feladatokban. Még nagyobb baj azonban, hogy a feladatok nagyobbik része a tesztben továbbra is azon „feladatgyűjteményi típusfeladatok” közül kerül ki, amelyek már szinte évszázadok óta a gerincét adják a matematikaérettséginek" - írja, hozzátéve: a többi tantárggyal is ez a helyzet, eltérő erősséggel.

"A pozitív elmozdulás is jószerével csak a középszintű érettségire mondható el, emelt szinten lényegében továbbra is a kompetenciafejlesztés hajtogatása előtt érvényesülő érettségi követelmények az uralkodók" - magyarázza.