2026. január 24-én délelőtt 10 órakor írjátok a központi írásbelit magyarból és matekból, ha a következő tanévben a kilencediket olyan középiskolában kezdenétek, ahol ez a híresen nehéz felvételi követelmény, vagy pedig 6 illetve 8 osztályos gimnáziumba készültök. Mindkét feladatsorra 45 percetek lesz, amivel 50-50 pontot szerezhettek.

Fontos tudnotok, hogy ez a vizsga nem csupán az iskolai tananyagot kéri számon: az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint olyan készségeket és kompetenciákat is mér, amelyekre a középiskolában szükségetek lesz. A központi írásbelin tantárgytól függetlenül a tanultakat gyakran új helyzetekben, kreatívan kell alkalmaznotok.

Mivel a 45 perc alatt 10 feladatot kell megoldanotok, így nem mindegy, melyik feladatra mennyi idő jut.

Milyen feladatok lesznek biztosan magyarból?

Évfolyamtól függetlenül mindegyik magyar feladatlapban van fogalmazás és szövegértés. A fogalmazásotoknak elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a gondolataitokat bekezdésekbe tagolva fejtsétek ki, miközben figyeltek a helyesírásra és a szóhasználatra is. Ha a szöveg nem éri el a minimális mondatszámot, az egész feladatra nulla pontot kaptok.

A szövegértési feladatok általában egy másfél oldalas irodalmi vagy ismeretterjesztő műre épülnek, és az ezekhez kapcsolódó kérdésekre kell válaszolnotok.

Az OH közzétette, hogy évfolyamonként mi szerepelhet a központi írásbelin magyarból.

Negyedikesek

A feladatsor a 2020-as NAT kerettanterv 1–2. évfolyamos teljes, valamint a 3–4. évfolyamos magyar nyelv és irodalom tananyag meghatározott témaköreit tartalmazza.

• Helyesírás: cselekvést, történést kifejező szavak idejének írása; magán- és mássalhangzók hosszúságának jelölése; j hang jelölése; mondat helyesírása; tulajdonnevek helyes írása (személy-, állat-, földrajzi nevek); összeolvadás és hasonulás (tj, lj, dj, nj, dt, ts betűkapcsolatok); fokozott alakok írása.
• Hangalak és jelentés: rokon értelmű, ellentétes és egyjelentésű szavak felismerése.
• Betűrend: azonos és különböző kezdőbetűjű szavak helyes betűrendbe sorolása; elválasztási szabályok alkalmazása.
• Állandósult szókapcsolatok: szólások, közmondások értelmezése.
• Összetett szavak: felismerése és alkotása.
• Szójelentés és szófajismeret: élőlények, tárgyak, gondolati dolgok, tulajdonságok, mennyiségek kifejezése és fokozása; toldalékos formák felismerése szövegben.
• Igeidők felismerése: múlt, jelen és jövő cselekvések megkülönböztetése.
• Mondatvégi írásjelek: pont, kérdőjel, felkiáltójel helyes használata.

Hatodikosok

A vizsgasor a 2020-as NAT 1–4. évfolyamos teljes, valamint az 5–6. évfolyamos magyar nyelv és irodalom tananyagát kéri számon.

• Helyesírási alapelvek: kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve.
• Betűrend és elválasztás.
• Szavak szerkezete: szótő, toldalék, képző, jel, rag.
• Hangalak és jelentés: rokon értelmű, ellentétes, azonos alakú, több jelentésű, hangutánzó és hangulatfestő szavak.
• Állandósult szókapcsolatok: szólások és közmondások.
• Magánhangzó-törvények: hangrend, illeszkedés.
• Mássalhangzó-törvények: részleges és teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés.
• Költői eszközök: páros rím, hasonlat, metafora, megszemélyesítés, párhuzam, ellentét, allegória, fokozás, túlzás, megszólítás.

Nyolcadikosok

A feladatsor a 2012-es NAT 1–4. évfolyamos, valamint a 2020-as NAT 5–8. évfolyamos magyar nyelv és irodalom tananyagra épül.

• Olvasási szintek: szó szerinti, értelmező, kritikai és kreatív olvasás.
• Kommunikáció: személyes és tömegkommunikáció ismerete.
• Tömegkommunikáció műfajai: reklám, hír, hirdetés, apróhirdetés.
• Szóképzés és szóösszetétel, az összetett szavak helyesírása.
• Szószerkezetek: alárendelő (alanyos, tárgyas, határozós, jelzős), mellérendelő (kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető).
• Mondatfajták: a közlés szándéka szerinti azonosítás.
• Egyszerű mondat: típusai, szerkezete, helyesírása.
• Szórend és mondatjelentés kapcsolata.
• Mondatrészek: állítmány, alany, tárgy, különböző határozók (hely-, idő-, állapot-, mód-, eszköz-, társ-, részes-, ok-, cél-, állandó határozó) és jelzők (minőség-, mennyiség-, birtokos-, értelmező jelző).
• Művészi szöveg stilisztikai-poétikai sajátosságai: zeneiség, ritmus, rím, ismétlés, fokozás, túlzás, párhuzam, ellentét, szó szerinti és metaforikus jelentés, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória.