Komoly kritika az új alaptanterv tervezetéről: "hű maradt a centralizációhoz" Közoktatás
Eduline

Komoly kritika az új alaptanterv tervezetéről: "hű maradt a centralizációhoz"

„Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot” – írja a Nemzeti alaptanterv (NAT) pénteken közzétett tervezetéről Nahalka István oktatáskutató.

„Tételszerűen fogalmazok: 1. Ez a NAT hű maradt a centralizációhoz, továbbra is részletesen előíró, merev. 2. Ez a NAT hű maradt az ismeretközpontúsághoz (a szirénhangok senkit ne tévesszenek meg). 3. Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot. 4. Nem támaszkodik elemzésre (legalábbis semmi jele nincs, hogy történt volna elemzés)” – írja Facebook-posztjában, amelyet több szakmai csoport is megosztott a közösségi oldalon.

Az alaptanterv tervezetéről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Nahalka István szerint veszélyben van az alternatív kerettantervek lehetősége arra, hogy "megkerüljék" a NAT-ot. „6. A tanulói (tesztes) teljesítménymérésnek a pedagógiai értékelés szerves részévé tétele rendkívül veszélyes. 7. A NAT-ban a gyermekek fejlődésével kapcsolatban egy túlhaladott gondolkodásmód érvényesül (Piaget szakaszos fejlődéselmélete). 8. Ez a NAT sem lehet az összes diák NAT-ja. A szakközépiskolásoké biztosan nem, de szerintem a szakgimnazistáké sem. (Vajon mitől nemzeti?) 9. A NAT nem segíti az oktatási programcsomagok fejlesztését, sőt merev előíró jellege egyenesen akadályozza az ilyen fejlesztéseket. 10. A NAT-nak lényegében nincs mondanivalója az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére, illetve amiben van (nem mindenki NAT-ja), ott inkább visszahúzó” – folytatja.

Az oktatáskutató hozzáteszi: „amit leírtam, az egyfajta tantervi szakmai látásmód szerint érvényes. A NAT javaslat készítői egészen másban gondolkodtak. Az is egy legitim szakmai szemlélet, de meggyőződésem szerint eljárt felette az idő”. Nahalka István szerint az új alaptanterv tetszeni fog a pedagógusok nagy részének, „és el fogják utasítani a másik, az általam is képviselt látásmódot. De amikor megjelenik majd a minisztérium NAT-ja - ne legyen kétség, lesz ilyen - az még jobban tetszik majd nekik”.

Tényleg nem lesznek fizika-, kémia- és biológiaórák az általános iskolákban. Vagy mégis?

Tényleg nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.