Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv? Közoktatás
Eduline

Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv?

Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.

Nahalka István tizenöt pontban foglalta össze az új NAT-tal kapcsolatos problémákat

„Új NAT létrehozására szükség van, azonban e feladattal nem tudható le a teljes tartalmi szabályozási rendszer átfogó reformja. Súlyos gondok sürgős enyhítéséről, tűzoltásról lehet csak szó” - írja elemzésében Nahalka István, aki súlyos problémának tartja, hogy hiába írja elő a köznevelési törvény, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem készített elemzést a 2012-ben elfogadott NAT hatásairól.

Az oktatáskutató szerint az új alaptanterv koncepciója nem veti fel a tartalmi szabályozás jelentős mértékű centralizáltságának problémáját, pedig az átalakításnak ez kellene, hogy legyen a kulcskérdése, viszont a konkrét változtatási javaslatai közül jó néhány a rendszer további centralizálásának irányába mutat, például a tananyagelemek központi súlyozását javasolja, illetve kötelezően választható módszereket kíván bevezetni.

„A koncepció kilátásba helyezi a módszertani szabadság korlátozását, ami jelentős szakmai visszalépés” - írja Nahalka István, hozzátéve, hogy az új alaptanterv nem nyújt megoldást a legnagyobb problémát jelentő túlterheltségre. „A javaslat, hogy nem csökkenteni kell a tananyagot, hanem súlyozni, nem fogadható el, a centralizálási törekvések egy új megnyilvánulása, és nem jelent megoldást a túlterheléssel kapcsolatban” - olvasható az elemzésben.

Az oktatáskutató szerint a koncepció nem foglalkozik a differencálás, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének lehetőségeivel, a tankönyveket érintő problémákkal, ráadásul „a koncepció megfogalmazásai – itt nagyon nehéz nem sértő kifejezéseket használni – nyelvi szempontból a téma fontosságához viszonyítva méltatlanok”.

„Egyetlen érv szolgál alátámasztásul az iskolaszerkezet átalakításával kapcsolatos, azon egyszerű javaslathoz, hogy az általános iskola meghosszabbodik egy évvel: szükséges az alapkészségek fejlesztésének megerősítése. Az érv a korszerű pedagógiai ismereteink szerint gyenge lábakon áll, és belőle kiindulva nem igazolható, hogy ha fontos is ez a feladat, csakis az iskolában töltött idő egy évvel való meghosszabbításával lehetséges a megoldása” - írja Nahalka, aki szerint a tanév hosszával kapcsolatban a tények, adatok, kutatási eredmények hiánya is teljes mértékben tévútra vezette a fogalmazókat.

„A politikusok többször megfogalmazott óhaját (nőjön a tanév hossza) akarták csak hevenyészett érvekkel alátámasztani, azonban csak egy kicsit kell utánanézni a tényeknek, a mindenki számára hozzáférhető adatoknak, hogy világosan kijelenthessük: a tanév hosszának megnövelésére az égegyadta világon semmi szükség nincs" - írja.

Nem érjük be az értesülésekkel: kérdésekkel bombázza Csépe Valériát több szervezet

"Nem érjük be a többnyire a sajtóból származó, nem mindig megbízható értesülésekkel, egy társadalmi szintű szakmai egyeztetés aktív részesei kívánunk lenni" - írja nyílt levelében tizenkét pedagógiai szervezet, amely több kérdést tesz fel az új alaptantervről Csépe Valériának, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztosnak.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.