Használjam ki a tehetségem és csináljam azt amit szeretek, vagy tartsam el a családom? Valószínűleg majdnem mindenkinek, aki képző- illetve iparművészeti tanulmányokat folytat, forognak-forogtak már a fejében hasonló gondolatok. Kérdés, hogy a kettő egyébként kizárja-e egymást?
„Két gyerekem van, a lakásomon pedig jelzálog. Nem tehetem meg, hogy egész nap festek – mint régen – aztán viszem a képeket a galériákba. Van egy minimum összeg, amit havonta meg kell keresnem ahhoz, hogy megéljünk belőle. Ehhez pedig muszáj, hogy legyen egy polgári állásom is, másképp nem megy.” – összegez Zoltán, aki festő szakon végzett a Képzőművészeti Egyetemen. A szakmában mindenki ismeri itthon, több önálló kiállítást jegyez, és az utóbbi két évben már órákat is ad az egyik főiskolán. Mégis van egy „rendes” állása egy reklámgrafikai stúdióban, ahová reggel bizony időre kell beérni. Azt mondja, nem pontosan erről álmodozott az egyetemi évek alatt, de mára már megtanulta kezelni a kettősséget: nála a munka és a hivatás nem fedik egymást, mégsem boldogtalan. Jelen pillanatban is saját kiállítására készül.
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen, és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen is hagyományosan nagyon magas - mintegy tíz-tizenkétszeres - a túljelentkezés. 2009-ben előbbi egyetemre összesen 132 jelentkezőt vettek fel, míg utóbbin közel megegyező számú (141) hallgató kezdhette el tanulmányait. A lemorzsolódásokat is figyelembe véve, évente kétszáz feletti azoknak az okleveles fiatal művészeknek száma, akik tanulmányaik végeztével elindulnak a pályán. Sok esetben hit, kitartás, és szerencse is kell hozzá, hogy valakit felfedezzenek, és saját művészeti ágában tudja befutni az áhított fényes karriert. Aki azonban ezt az utat választja, annak a bizonytalansági tényezővel nagymértékben számolnia kell. Épp ezért sokan vannak azok, akik egy idő után „kiszállnak”, és biztos megélhetés után néznek: rengeteg művészembert találunk az alkalmazott- és reklámgrafikusok, a középiskolai tanárok, vagy a manapság jól csengő „kreatív-munkatársak” között.
"Egy kezdő reklámgrafikus nem keres rosszul, simán hazavisz annyit, mint mondjuk egy HR-es kollega, legalábbis a nagy cégeknél. Az én kezdő fizetésem például bruttó 240 ezer forint volt, de azóta már kaptam egy szerény emelést is." - avatja be Zoltán az eduline-t az elhelyezkedés pénzügyi vonatkozásaiba. A festőművész azonban tud olyanokról is, akik vele együtt végeztek, és ma abból élnek, hogy reprókat festenek gazdag megrendelőknek, többen ráadásul külföldi eladásra. "Ebből is jól meg lehet élni, más kérdés, hogy egy idő után megfojtja a kreativitást."
Van, aki felkarol
A legtöbb frissdiplomás még tele van tervekkel, és „ide nekem az oroszlánt is” szemlélettel. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója legalább olyan fontos állomása lehet egy művész karrierjének, mint az egyetem, ahol diplomáját megszerezte. Igyekszik is bekerülni a frissen végzettek többsége, hiszen a stúdió egy több évtizedes múlttal rendelkező szakmai szervezet, amelynek igen hosszú karja van mind a belföldi, mind pedig a külföldi kapcsolatok terén. Az egyesület jelenleg is 325 tagot számlál. A tagfelvétel évente van, a tavalyi évben száznál is több fiatal művész jelentkezett – közülük huszonkilenc nyert felvételt.
Az egyesület állandó kiállítóhelye a Stúdió Galéria. Itt a tagság újabb és újabb generációi, valamint külföldi művészek, művészcsoportok mutatkoznak be egyéni és csoportos kiállítások formájában. A Galéria egyestés eseményeknek és workshopoknak is teret ad. Emellett az egyesület minden évben más rangos intézményekkel együttműködve nagyobb szabású tematikus kiállításokat és közös projekteket is szervez, így biztosítva tagjainak reprezentatív megjelenési lehetőséget és a folyamatos kapcsolattartást nagyobb intézményekkel.
Szintén óriásit lendíthetnek a tagok karrierjén az egyesület által szervezett csereprogramok, külföldi kiállítási lehetőségek. A programok lényege, hogy míg az egyesület kiválasztott tagjai hónapokat tölthetnek külföldön valamely kulturális intézmény ösztöndíj programjában, ugyanakkor az itthon maradtak is sokat profitálhatnak abból, hogy a meghívott művészek és kurátorok előadásokat tartanak munkásságukról. Ezáltal a fiatal hazai művészek betekintést nyerhetnek az itthonitól eltérő művészeti felfogásokba és szisztémákba, amely – a tapasztalat szerint – igen termékenyen hat további útkeresésükre.
Egyéb ösztönzők
Fiatal képzőművészek számára - a szerényen megtámogatott anyagi biztonság mellett – talán meghozhatja a művészeti véráramba való bekerülést a Derkovits-ösztöndíj is, melyet minden évben meghirdetnek. Az ösztöndíjat az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából a Magyar Művelődési Intézet és képzőművészeti Lektorátus írja ki, és egy éven keresztül havi bruttó 80 ezer forintot jelent a nyerteseknek. Évente maximum 30 fő részesülhet az ösztöndíjban, amely további két időszakra – a bizottság döntése alapján – még meghosszabbítható. Idén, a pályázati anyagok leadási határideje február 22.
Idén még nem írták ki a Strabag Rajzi és Festészeti Díj pályázatát, de számítani lehet rá, mert – hasonlóan a Derkovits ösztöndíjhoz - minden évben, februárban teszik közzé a felhívást. A bécsi központú nagyvállalat sok éve támogat nagyobb összeggel művészeket, saját alapítású díjával. Tavaly az első helyezett 15 ezer Eurót nyert, de további négy, egyenként ötezer Eurós, úgynevezett alkotói támogatás is gazdára talált. A pénznyeremény mellett természetesen a kiíró kiállítási lehetőséget is biztosít a művészeknek a bécsi Strabag Ház Művészeti Aulájában. Az osztrák, szlovák, és cseh képzőművészek mellett pályázhat minden magyarországi, 40-edik életévét még be nem töltött festő- és grafikusművész, egyenként három darab pályamunkával.
A művészeti-ösztöndíj mezőnyben frissnek számító Eszterházy Díjat 2009-ben alapították. A kiíró Eszterházy Magánalapítvány a tavalyi évben kortárs festészet témakörben várta a pályamunkákat, és három győztest avatott. Ők fejenként ötezer eurós pénzjutalmat kaptak. Ezenfelül pedig az alapítvány saját művészeti sorozatában elkészíti a kiválasztott művészek monográfiáját, illetve támogatást nyújt önálló internetes oldaluk létrehozásához.
Kell a versenyképesség
Sokak számára ismerős lehet az a dilemma is, amikor valaki nem tudja eldönteni, hogy milyen pályát válasszon. Ennek oka, hogy valamely művészeti ággal kapcsolatosan érez ugyan tehetséget magában – sőt a környezete is pozitív jelzéseket ad – ő mégsem mer a művészeti tanulmányok, és legfőképp a művészkarrier rögös útjára lépni. Így jobb híján marad a bölcsészkar, vagy a műszaki egyetem, és a biztos megélhetést hozó szürke hétköznapok. 2010-től azonban az ő számukra is megnyílik egy kapu, idén indulnak ugyanis a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (régebbi nevén Iparművészeti Egyetem) mesterképzései, melyek tematikájának összeállítását érezhetően a modern kihívásoknak és a piacképesség kritériumainak való megfelelés szándéka vezérelte.
Ezeknek a mesterszakoknak az indításával valószínűleg az volt a kiírók célja, hogy azok is merjenek felvételizni, akik nem rendelkeznek művészeti előtanulmányokkal, viszont valamely művészeti ágban szivesen kipóbálnák magukat. – derül ki az egyetem honlapjáról. Az idei évtől lehet tehát válogatni, és olyan mesterképzésekre jelentkezni, mint például design- és művészetmenedzsment, építőművészet, vagy kerámiatervezés. Az itt végzett okleveles szakemberek pedig jó eséllyel tudnak majd elhelyezkedni a designvállalkozások üzleti szférájában, művészeti menedzserként, divattervezőként, vagy akár belsőépítészként.
Kanaki Anna
eduline
