Az elmúlt tíz évben jócskán elmaradtunk ez elvárt uniós céltól.
A 750 ezer forintot is meghaladja a bruttó kereset összege a legjobban fizető alapdiplomával.
Azok a hallgatók, akik erre a szakra járnak, átlagban majd 13 félév alatt végzik el az egyetemet.
Míg a szülők 63 százaléka, addig a kamaszok 70 százaléka tulajdonít nagyobb jelentőséget a diploma megszerzésének.
Jó lenne egy kis plusz pénz a tandíjra, ebédre, és az sem lenne rossz, ha még maradna egy kicsi a szórakozásra is? A szülői támogatás, a diákhitel és az ösztöndíjak mellett a diákmunka is egy jó opció lehet, arról nem beszélve, hogy még szakmai tapasztalatot is szerezhettek.
A hallgatók több mint 95 százaléka jelentkezett nyelvvizsgával, a felvettek pontátlaga pedig 454 pont volt az első helyezést elért egyetemi karon.
Felsőoktatási tanulmányainak megkezdése után végül több mint 50 évvel később szerezett diplomát.
A 2024-es felvételi eljárásban tavalyhoz képest több állami ösztöndíjas helyet biztosított az állam, de a felvételizők egyötödének még így is eléggé mélyen a zsebükbe kell nyúlnia, hogy kifizethessék az egyetemi oktatást.
Maradt az ELTE PPK az élen, a tavaly még harmadik helyen szereplő Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara viszont idén csak a nyolcadik lett. Mutatjuk a 2025-ös bölcsészettudományi képzésterületi rangsort.
A top5-be csak egyetlen informatikusi diploma került be.
A szövetség szerint a munkaerőhiány csökkenését lehetne elérni a javaslat elfogadásával.
Bruttó 656 ezer forintos átlagjövedelemre számíthatnak azok, akik a legjobban fizető műszaki területen végeznek.
A legdrágább egyetemi képzés tandíja több mint 4 millió forint félévente, de aki angolul akar gazdálkodási és menedzsmentet tanulni, annak is mélyen a zsebébe kell nyúlni, ugyanis van, ahol 990 ezer forintot is elkérnek egy félévért.
