Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
Az Oktatási Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 első félévében mindössze 36 832-en nyelvvizsgáztak valamilyen idegen nyelvből Magyarországon. Ez több mint 2000 fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, amikor 38 928-an vizsgáztak, és több mint 7200 fővel alacsonyabb, mint 2023 első félévében, amikor még 44 111-en próbálkoztak. A számok jól mutatják, hogy az elmúlt években folyamatosan csökken a nyelvvizsgázók száma.
2025 januárja és júniusa között a legtöbben továbbra is angol nyelvből tettek vizsgát, összesen 30 856-an, míg németből 4560-an, spanyolból pedig 327-en próbálkoztak. A többi nyelvből szinte elenyésző volt a vizsgázók száma.
Az adatokból az is kiderül, hogy a sikeres vizsgázók száma is csökkent: 2025 első félévében mindössze 28 689 fő szerzett bizonyítványt valamilyen idegen nyelvből, míg 7542-en megbuktak. Ez azt jelenti, hogy a próbálkozók mintegy ötöde sikertelenül zárta a vizsgát.
Egyre kevesebben tanulnak nyelvet az egyetemen is
A számok jól mutatják, hogy az elmúlt években folyamatosan csökken a nyelvvizsgázók száma, melynek hátterében oktatáspolitikai döntések állnak.
Többek között először a nyelvvizsga-amnesztia következtében 2020-ban és 2021-ben azok a hallgatók is megkaphatták a diplomájukat, akiknek nem volt meg a szükséges nyelvvizsgájuk. Ez a lépés több tízezer egyetemistának tette lehetővé a lediplomázást anélkül, hogy teljesíteniük kellett volna a nyelvi követelményt.
Majd 2022 végén a felsőoktatási törvény módosítása újabb fordulatot hozott. A kormány ekkor úgy döntött, hogy a legalább középfokú, azaz B2-es nyelvvizsga többé nem feltétele a diplomaszerzésnek. Ezután egyetem saját maga írhatta elő, hogy kérnek-e nyelvvizsgát a végzős hallgatóktól vagy sem. A gyakorlatban a legtöbb intézmény eltekintett ettől a követelménytől, ami természetesen jelentősen csökkentette a diákok motivációját is.
Ezek után nem meglepő, hogy egyre kevesebb diák tanul az egyetemen valamilyen idegen nyelvet, hiszen elmúlt közel 15 évben 60 ezerről mintegy 32 ezerre csökkent azoknak a hallgatóknak a száma, akik az egyetem alatt idegen nyelvet tanulnak a KSH adatai alapján. (A statisztikákban minden diák annyiszor szerepel ahány nyelvet tanul.)
Ez alapján a 2010/2011-es tanévben összesen 60183 hallgató tanult valamilyen idegen nyelvet, közülük angolra 39829-en, németre 14805-en, franciára 1999-en, olaszra 1411-en és spanyolra 2139-en jártak.
A felsőoktatásban nyelvet tanuló hallgatók száma ehhez képest a 2024/2025-ös tanévre már csak 32432-re csökkent. Angolul 24408-an, németül 4887-en, franciául 787-en, olaszul 1040-en és spanyolul 1310-en tanultak.
Nyelvvizsga vagy emelt szintű nyelvi érettségi?
Ennek a hátterében természetesen az is állhat, hogy egyre többen még középiskolásként sajátítanak el legalább középfokon egy idegen nyelvet, hiszen ezért az egyetemi felvételin értékes pluszpontokat kaphatnak. Arról pedig nem is szólva, hogy a 60 százalék feletti emelt szintű nyelvi érettségi középszintű komplex nyelvvizsgának számít, mely az egyetemi felvételin akár több pontot is érhet, mint a nyelvvizsga.
Erről azonban a felősoktatási intézmények 2024 óta saját hatáskörben döntenek, és akár karonként, szakonként változhat, hogy a nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségi éri meg jobban.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a 2025-ös felvételi eljárásban például a nyelvvizsga többet ért, mint az emelt szintű érettségi. Középfokú, B2-es komplex nyelvvizsga esetén 36 pontot, felsőfokú, C1-es komplex nyelvvizsga esetén pedig 50 pontot lehetett szerezni. Ha valaki csak az írásbeli vagy a szóbeli vizsgát teljesítette, ezekért is kaphatott 18, illetve 25 pontot.
Ezzel szemben egy idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi, amely legalább 50 százaléknál csupán 20 intézményi pontot ért. Ez azt jelenti, hogy a BME-n az előző eljárásban akár 16–30 ponttal több pont egy nyelvvizsgáért, mint az érettségiért az érettségihez képest.
A Corvinuson viszont éppen ellenkező volt a helyzet a korábbi felvételin: itt az emelt szintű érettségi ért többet. A középfokú nyelvvizsgáért 30 pontot, a felsőfokúért 40 pontot, míg az emelt szintű érettségiért 50 pontot kaphattak a felvételizők. Vagyis ebben az esetben, még annak is jobban megérte az emelt szintű nyelvi érettségi, akinek felsőfokúja volt valamelyik nyelvből.
A Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésére készülőknek ismét más szabályokkal kellett számolniuk az előző években. Itt önmagában az emelt szintű érettségiért nem járt automatikusan pluszpont, de a nyelvtudás elismerhető nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű emelt szintű érettségivel. Az angol és német nyelv esetében a középfokú komplex nyelvvizsga 20 pontot, a felsőfokú 40 pontot ért, míg más nyelveknél – például franciánál, olasznál, spanyolnál, orosznál vagy latin esetében – a középfokú 15, a felsőfokú 30 pontot jelentett. Ráadásul, ezen a szakon a nyelvtudásért legfeljebb 50 intézményi pontot lehetett kapni.
Mivel a nyelvtudásért járó pontok nagyon különbözőek, ezért mindig érdemes mindig alaposan elolvasni a felvételi tájékoztatót, mert még olyan is előfordulhat, hogy jobban jár a felvételiző, ha a felsőfokú komplex nyelvvizsgája mellett emelt szinten is érettségizik ugyanabból az idegen nyelvből.
