Az első 2020-as nyelvvizsga-amnesztia óta folyamatosan zuhan a nyelvvizsgázók száma. Vannak idegen nyelvek, amikből már tíznél is kevesebben próbáltak meg bizonyítványt szerezni 2024-ben.
Ha jól sikerül az emelt szintű franciaérettségitek, akkor nyelvvizsgát is kaptok. A franciaérettségi szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
Azok, akik a középiskolás éveik alatt nem szereznek nyelvvizsgát, valószínűleg már nem is fognak. Erre mutatnak rá legalábbis az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának adatai, amelyek szerint nem csak a ritkább nyelvekből vizsgázók vannak eltűnőben, hanem huszonéves egyetemisták és a 30 éven felüliek is.
Még le sem érettségizett, de már bekerült az MIT-ra és a Cambridge Egyetemre is a magyar diáklány. Megnéztük mennyit keresnek a pályakezdők a legnépszerűbb mesterdiplomákkal - mutatjuk a hét legfontosabb történéseit.
Az Oktatási Hivatal 2024-es nyelvvizsga-statisztikája alapján megnéztük, melyek voltak a legkevésbé népszerűbb nyelvek a tavalyi évben.
2024-ben már a 60 ezret sem érte el a nyelvvizsgázók száma, holott tíz évvel ezelőtt akár évi 130 ezren is megpróbálkoztak a bizonyítványszerzéssel. Bár angolból is drasztikus a visszaesés, igazán nagy baj a ritkább idegen nyelvek esetében van.
Maximum 100 pont értékben számos jogcímen többletpontokat zsebelhettek még be a felsőoktatási felvételi ügyintézési időszakában, amik akár a felvételitek sikerességét is eldönthetik. Mutatunk néhányat.
Évekig jolly joker volt, amit a legolcsóbb és leggyorsabban megszerezhető nyelvvizsgaként emlegettek, mostanra viszont már alig maréknyian vizsgáznak belőle.
Mutatjuk, mi a helyzet akkor, ha egy C1-es szóbelit és egy B2-es írásbelit akartok összevonni.
Ha még nincs nyelvvizsgátok, de szeretnétek pluszpontokat szerezni az ügyintézési határidő végéig, számos nyelvvizsgaközpont szervez még vizsgákat áprilisban és májusban, amikről időben megérkezik az eredmény ahhoz, hogy az számotokra pontokat érjen a felvételiben. Mutatjuk, mikor.
Míg az egynyelvű négy, addig a kétnyelvű nyelvvizsga szintenként öt készséget mér.
Drága, időigényes, mégis páratlan tudást jelent. Dragomán György mini esszét írt arról, miért érdemes több nyelven beszélni.
Bár a Belügyminisztérium végül elállt attól, hogy 2025 márciusától központilag osztályozzák a kompetenciaméréseket, számos iskola mégis érdemjegyekkel értékeli azokat. A teljes jogszabályi háttér hiányzik, de az iskolák és a BM szerint is a diákok motivációját segíti, ha a mérések eredményei beleszámítanak a tanulmányi munkába. Az osztályozás központi bevezetéséről folytatódnak a szakmai viták és egyeztetések.
