Nem teljes a kép. Az idegen nyelvi kompetenciamérés csak az olvasásértést és részben a hallás utáni értést méri, a beszéd- és íráskészségeket nem. Ez azt jelenti, hogy a felmérésben elért pontszámok csak a szövegértési képességet tükrözik, nem pedig a diákok komplex nyelvtudását. Így például valaki, aki magas szinten érti az olvasott szövegeket, még nem biztos, hogy ugyanolyan szinten tud beszélni vagy írni idegen nyelven.

Javul a nyelvi teljesítmény, de a nyelvizsgázók száma továbbra is csökken

Az angol nyelvi mérés eredményei első ránézésre azt a látszatot keltik, hogy a diákok a kilencedik évfolyamtól kezdik komolyan venni a nyelvtanulást. A 6. képességszintet a nyolcadikosok mindössze 1,73%-a érte el, kilencedikben ez az arány 5,58%-ra nő, tizedikben 8,49%, majd tizenegyedikben 9,84%. A 9-11. évfolyamok eredményei azonban nem összevethetők a többi évfolyam átlageredményeivel, mivel előbbiek esetében a szakképző intézmények nem, csak a köznevelési intézmények vesznek részt a mérésben.

Az évfolyamokon a Közös Európai Referenciakeret (KER) által meghatározott szinteket várnak el. 6-7. évfolyamon A1-et, 8-9. évfolyamon A2-t, 10-11. évfolyamon B1-et.

Frissítés (2025. 11. 20.): az Oktatási Hivatal válaszából kiderült, hogy "A kompetenciamérés során a tanulók nemcsak az évfolyamukon a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben elvárt szintről kapnak feladatokat, hanem pre-A1 szinttől C1-es szintig vegyesen, évfolyamonként más-más arányban, így a tanuló a mérési eredményből a nyelvtudásának szintjéről kap visszajelzést (pre-A1-től C1+-ig terjedő skálán)."

Az alábbi ábrán látható, melyik képességszint milyen nyelvi tudásnak felel meg.

Tehát a legmagabb képességszinten teljesítő tizenegyedikesek tudása C1-es szintnek felel meg, ami a hivatalos definíció szerintazt jelenti, hogy a diákok majdnem 10 százaléka a nem világosan szerkesztett és rejtett jelentéstartalmú, hosszú szöveget is megértik. Szinte erőfeszítés nélkül értik meg a tévéműsorokat és a filmeket, a hosszú, összetett, tényszerű és irodalmi szövegeket; érzékelik bennük a különböző stílusjegyeket.

A nyolcadikosok eredményét azért érdemes közelebbről megvizsgálni, mert abból vonhatunk le az országos áltagteljesítményre vonatkozó következtetéseket. Azt látjuk, hogy a tanulók 26,34%-a van B1-es szinten, 18,04%-a B2-es szinten és 1,73%-a C1-es szinten.

Mivel Magyarországon nem kell kötelezően nyelvvizsgát tenni középiskolában, nem mindenki fejleszti tovább magát. Előfordulhat az is, hogy a diákok nyelvtudása már megvan hozzá, de nem mennek el nyelvvizsgázni. Többek között ezeknek is köszönhető, hogy az elmúlt években a nyelvvizsgázók aránya Magyarországon soha nem látott mértékben csökkent, amit az Eduline-on is megírtunk.

Érdekes statisztika, hogy az angolból a fiúk jellemzően erősebbek, kivéve a nyolcadik évfolyamot, ahol a lányok átlagosan 14 ponttal előzik meg a fiúkat.

A német nyelvi mérésén a lányok minden évfolyamon kiemelkedtek, különösen nyolcadikban, ahol 89 ponttal vezettek a fiúkkal szemben. Német nyelvből az angollal ellentétben csak öt képességszinten mérik a tanulókat. Ebben az esetben a legmagasabb szint B2-es vagy afeletti nyelvtudást jelent. "A nyelvek közötti eltérés oka, hogy a német nyelvi méréseken sokkal kevesebben vesznek részt, és kevés tanuló esett a legmagasabb tartományba" - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

Hivatalosan középszintű nyelvvizsgát B2-es szintű tudással lehet szerezni. Ezen a tudásszinten a diákok el tudják olvasni azokat a cikkeket és beszámolókat, amelyek jelenkori problémákkal foglalkoznak, és szerzőjük véleményét, nézetét fejtik ki. Illetve megértik a kortárs irodalmi prózát is. Ezen a szinten az érettségizők 13 százaléka áll. Ebben az esetben is érdemes hozzátenni, hogy nem teljes a kép, hiszen ebben a statisztikában a szakképző intézmények nem szerepelnek.

Földrajzi szempontból egyértelműen látszik a Nyugat–Kelet különbség. Angolból a 6-8. évfolyamon a főváros diákjai teljesítenek a legjobban, de kilencediktől a nyugati országrész kerül az élre, kiemelkedően Zala és Győr-Moson-Sopron vármegyével. Átlagosan 1900 pont feletti eredményt mértek például Budapest V. kerületében, a Pannonhalmi, a Körmendi, a Keszthelyi, a Pásztói, a Zalaegerszegi, a Veszprémi és a Bonyhádi járásokban.

A leggyengébb teljesítmény Északkelet-Magyarországon látszik: Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegyék diákjai a Putnoki, a Derecskei, a Püspökladányi és a Szikszói járásokban nem érték el az 1500 pontot sem.

Már nyelvvizsga-bizonyítvány sem kell ahhoz, hogy valakiből nyelvoktató lehessen

A német nyelvnél a nyugati előny még hangsúlyosabb: 11. évfolyamon a legerősebb diákok Budapesten kívül Győr-Moson-Sopron, Zala, Fejér és Tolna vármegyékből kerülnek ki. 2000 pont feletti átlagot értek el a Gárdonyi, a Pannonhalmi, a Gyöngyösi és a Tolnai járásokban, valamint Budapest XX., XIX., XVIII. és XII. kerületben. A leggyengébb németesek Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékből kerültek ki.