Nemcsak a tudományos fokozattól, de a tudományterülettől és egyetemi kartól is függ a tanárok, adjunktusok és tanársegédek bére.
A héten jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy megszületett a döntés: az összes miniszter lemondott egyetemi kuratóriumi tisztségéről. A középiskolába felvételizők megtudták az írásbeli vizsgájuk eredményét, és hamarosan lejár az egyetemi felvételi jelentkezési időszaka. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.
Komoly bérrendezést követelnek a hallgatók is, szerintük ugyanis a jelenlegi helyzet még azokat is eltántorítja az akadémiai pályától, akik egyébként szívesen dolgoznának tudományos pályán.
A tanársegédi alapbér alacsonyabb a 2023-as minimálbérnél. Még egyszer: egy diplomás végzettséget igénylő munka a minimálbérnél.
Miután megtudták, hogy olyan javaslatot nyújtottak be a parlamentnek, mely az eddigiekhez képest jelentősen korlátozná a pedagógusok sztrájkjogát, együtt követelik annak visszavonását - osztotta meg a nyilatkozatukat a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
Sok egyetemi oktató ugyanis dolgozhatna magasabb beosztásban, így jóval magasabb fizetési kategóriába is kerülhetnének.
Emelik jövőre a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak, kutatóinak és tanárainak alapbérét, az egyetemi docenseké például átlagosan 33, a tanársegédeké 78 százalékkal nő.
Kétszer 15 százalékos béremelést kapnak – többek között ezzel igyekezett meggyőzni az alapítványi modell előnyeiről a vidéki tudományegyetemek dolgozóit az innovációs minisztérium. A fizetésemelésre valóban nagy szükség lenne, de nem csak a fenntartót váltó egyetemeken. A bérek annyira alacsonyak, hogy ma már általános iskolai tanárként is jobban lehet keresni, mint egyetemi tanársegédként.
Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó alap- és osztatlan képzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.
