A 2026-os béremelési tervezet hiányosságai és a rendszerben meglévő igazságtalanságok miatt mára már több mint 2400 oktatási dolgozó jelezte részvételi szándékát egy kétórás figyelmeztető sztrájkban a PDSZ felmérése alapján. A sztrájk nem csupán a bérekért folyna: a pedagógusok, segítő és technikai dolgozók szerint a rendszer működőképessége forog kockán.
A PDSZ Podcast legfrissebb adásából egyértelműen kiderül: a legújabb törvénytervezet nemcsak hogy nem kezeli az oktatás strukturális bérproblémáit, hanem több ponton tovább is mélyíti azokat. A beszélgetésben a PDSZ országos választmányának tagjai – Gosztola Réka, Nagy Ágota, Nagy Erzsébet és Révész Barnabás –, valamint Izsák Ildikó pedagógus vettek részt.
Mire elég a 10 százalékos emelés?
A kormány 2026-ra átlagosan 10%-os béremeléssel számol, amelyet a KSH által előrejelzett nemzetgazdasági átlagbérhez köt. A probléma egyrészt az, hogy ezek az adatok csak késve válnak elérhetővé és nehezen ellenőrizhetők. Másrészt semmi nem garantálja, hogy azok, akik már most is a minimumbér felett keresnek, valóban megkapják ezt a béremelést.
Míg korábban a rendelet kötelezően előírta, hogy a százalékos emelést a meglévő bérre kell rátenni, ez a garancia most kikerült a tervezetből. A kormány ígérete szerint „úgyis megkapja mindenki”, ám a korábbi tapasztalatok alapján ez írásos biztosíték nélkül nem sokat ér.
Ráadásul a rendelettervezet továbbra is külön kezeli a teljesítményértékeléshez kötött bérelemet, holott a hatályos törvény szerint annak be kellene épülnie az alapbérbe, és alapját kellene képeznie minden további százalékos emelésnek – legyen szó mesterfokozatról, kiemelt tantárgyakról vagy más kiegészítésekről. Ahogy Nagy Erzsébet fogalmazott:
A törvény szerint a teljesítményértékelésnek be kellene épülnie az illetménybe, ehhez képest a mai napig külön soron szerepel – ez egy jogellenes állapot, amit a rendelet most sem old fel.
Alig van különbség a gyakornok és a pedagógus I. bére között
„Nagyon jó gyakornoknak maradni – akár megismételni a minősítő vizsgát is, mert azt a kiegészítést abban a pillanatban elveszik, amikor valaki Pedagógus I.-be kerül.”
A tervezet egyik legbeszédesebb eleme a bérösszecsúszás:
- Gyakornok: 705 000 Ft + 11 660 Ft (ideiglenes kiegészítés)
- Pedagógus I.: 718 000 Ft
- Pedagógus II.: 725 000 Ft
A különbség a gyakornok és a Pedagógus I. között ezer forint alatti. Ráadásul a gyakornok elveszíti a kiegészítést abban a pillanatban, amikor sikeresen minősül.
Ennek az a következménye, hogy pénzügyileg nemhogy nem éri meg előrelépni, hanem sok esetben kifejezetten racionális döntés gyakornoknak maradni.
Ez teljesen kiüresíti a minősítési rendszert:
Nincs, ami motiváljon, illetve nem jelenik meg az, hogy valaki mondjuk több évtized a pályán van
„Ne csak a nevében legyen életpálya a törvény, hanem az valósuljon is meg úgy, hogy legyen egy biztos, stabil, előmenetelt nyújtó bértábla, ami nyilván csak a minimumokat tartalmazza, de az legalább legyen garantált, és hogyha valaki halad előre az időben, illetve magasabb végzettséget szerez, az látszon meg a bérében is, ne legyen mindenki a rajtvonalon” – fejtette ki Nagy Erzsébet.
Akikről szó sem esik: NOKS és technikai dolgozók
Gyógypedagógiai asszisztensek, dajkák, iskolatitkárok, rendszergazdák, takarítók, portások – mindannyian alapfeladatokat látnak el, gyakran pedagógusi, gondozói vagy technikai munkát egyszerre. Munkájuk láthatatlan, mégis nélkülözhetetlen.
A kormány cinikus érvelése szerint azért nincs szükség béremelésre, mert ezekben a munkakörökben „nincs létszámhiány”. Ez figyelmen kívül hagyja:
- a kényszerből vállalt túlterhelést,
- a statisztikák torzulását,
- és azt, hogy sokan csak másodállásban, végletekig kizsigerelve maradnak a rendszerben.
A rendelettervezet teljesen hallgat a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) és technikai dolgozók bérezéséről. Pedig nettó körülbelül 250 000 Ft-ból kénytelenek megélni, sokan sokkal kevesebből. Sok esetben felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és Izsák Ildikó pedagógus szerint az intézmények egyszerűen nem működnének nélkülük. Kiemeli a gyógypedagógiai asszisztenseket, akikről még kevesebb szó esik. Néhány kollégájától idéz:
- „Ha mi nem lennénk, összeomlana a rendszer. Az elhivatottság sajnos lassan kevés lesz.”
- „Mindennapi megélhetésünkhöz ez a bér egyenlő a nullával.”
Példátlan sztrájkhajlandóságot mért a PDSZ
A rendelettervezet hiányosságaira adott válasz nem maradt el. A PDSZ által indított sztrájkhajlandósági kérdőívet 2482-en töltötték ki néhány nap alatt – egy olyan ágazatban, ahol a teljes érintetti létszámot 45–50 ezer főre becsülik.
Ilyen nagymértékű sztrájkhajlandóságot ilyen rövid idő alatt még soha nem mértünk
– jelentette ki Nagy Erzsébet.
A válaszadók:
- 61,3%-a óvodában,
- 21,8%-a általános iskolában dolgozik,
- de középiskolákból, gimnáziumokból, szakszolgálatokból is érkeztek válaszok.
Területileg az adatok teljesen lefedik az országot: Budapest (20%), Pest megye (24%), Baranya (7,9%), és gyakorlatilag minden megyéből érkeztek kitöltések.
„Vagy most fogunk össze, vagy szépen végignézzük, ahogy az egész rendszer leomlik” – mondta Révész Barnabás.
A kérdőívet kitöltők közül 2445-en válaszoltak arra, hogy részt vennének-e egy kétórás figyelmeztető sztrájkban. 93,8% (2293 fő) igennel válaszolt. A sztrájkot vállalók túlnyomó többsége más akcióformákban is részt venne: nyílt levélet vagy petíciót írnának alá, szimbólumot viselnének, esetleg valamilyen kreatív, figyelemfelkeltő akciót szerveznének.
