Több százezer forinttól esnek el évente az egyetemi oktatók

Sok egyetemi oktató ugyanis dolgozhatna magasabb beosztásban, így jóval magasabb fizetési kategóriába is kerülhetnének.

Évi több százezer forintot buknak azok az egyetemi oktatók, akik képzettségüknél, szakmai tapasztalatuknál alacsonyabb beosztásban dolgoznak - gyűjtötte össze a számokat az Átlátszó.

A tanárok alapbére attól függ, hogy milyen oktatói munkakörben dolgoznak: először tanársegédek, ezt követően adjunktusok, főiskolai és egyetemi docensek, majd egyetemi tanárok lehetnek.

Az Átlátszó kikérte a magyar egyetemektől, hogy pontosan hány főből áll a tanári kar, és a fenti kategóriák szerint milyen az összetétele. Húsz egyetemtől kaptak választ, köztük tízben dolgozik olyan oktató, aki magasabb pozíciót kaphatna a jelenleginél. A tíz egyetemen összesen 177 ilyen oktató van, az ELTE-n 47, a Pécsi Tudományegyetemen 44, a Semmelweisen 39, a Szegedi Tudományegyetemen 30.

Ezzel az oktatók buknak nagyon sokat

Az oldal szerint egy tanársegédi pozícióban tartott oktató évente bruttó 664 ezer forinttal keres kevesebbet, mint ha előléptetnék adjunktussá, egy habilitált adjunktus pozícióban tartott docens pedig évi 1,3 milliót bukik a 2018-as bértábla alapján.

A közölt adatok alapján az ELTE-nek évente 48,5 millió forinttal többet kellene az oktatók bérezésére fordítania, ha mindenkit, aki elméletben jogosult rá, előléptetne, a Pécsi Tudományegyetemen ez 40 millió forint.

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.