Az átlagkereset 60 százalékára esett vissza a doktori fokozathoz kötött egyetemi adjunktusok fizetése, holott 2008 és 2014 között még megegyezett annak érékével - írja a Telex a G7 cikke alapján.

A gazdasági lap az alapítványi egyetemeken dolgozó oktatók, adjunktusok és tanársegédek bérezését vizsgálta a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) nem reprezentatív adatai alapján. Az alapítványi egyetemekről származó adatok szerint tavaly az egyetemi tanárok bruttó 865 ezer forintot kerestek, míg az adjunktusok 532 ezer, a tanársegédek pedig 429 500 forintot.

Amellett, hogy a bérezés mértéke a tudományos fokozattól is függ, az is számít, hogy mekkora karon és milyen tudományterületen tanítanak. A nagyobb karokra például az alacsonyabb átlagbérek jellemzőek, a bölcsészettudományi karokon oktatók pedig jóval kevesebbet keresnek, mint az informatikai képzésen tanítók. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán például egy adjunktus 450 ezer, egy tanársegéd pedig 346 ezer forintot keres, míg az informatikai karon dolgozók ugyanezekért a pozíciókért 100-120 ezer forinttal magasabb fizetéseket kapnak, a Szegedi Tudományegyetem tanársegédeinek és adjunktusainak bére pedig az természettudományi és informatikai tanszék kivételével megegyezik egy Aldiban dolgozó kezdő munkavállaló fizetésével.