Ercse Kriszta oktatáskutató szerint az iskolák fenntartóváltása kasztrendszer kialakulásához vezet.
Több rövidebb szünetre, vagy több mint két hónapon át tartó nyári szünetre felosztva ideálisabb a tanév? A július végén közzétett tanév rendjének tervezete felveti ezt a kérdést, ugyanis eszerint a téli és tavaszi szünet hosszabbodhat, míg a nyári lerövidülhet. Egy oktatáskutatóval beszélgettünk, aki kitért arra is, hogy milyen hatással lehet a tanév rendjének tervezete a diákokra és a pedagógusokra.
Ami meg lesz oldva, hogy ki megy be az órára és ő mit fog tanítani, azt nem tudni – vélekedik Lannert Judit.
Meg kell becsülni az ismereteket, de baj, ha az oktatás célja, hogy információkkal tömjük tele a diákok fejét – mondja Nahalka István oktatáskutató az Eduline-nak. Szerinte, bár ezt nehéz megbecsülni, az iskolák ötöde tudna élni az autonómiával, viszont az a pedagógus, aki belekóstolhat a nagyobb szabadságba és kap is hozzá elég segítséget, könnyen tud fejlődni. Státusztörvényről, alapműveltségről, készségfejlesztésről és illegális mozgástérről is beszélgettünk a szakemberrel, aki korábban tanterveket és tankönyveket is írt. Interjú.
Az oktatáskutató szerint akkora a pedagógushiány, hogy bármilyen szakos tanárt keresnek bármilyen óra megtartására.
Az elmúlt időszakban nálunk is nagyon sok cikk született a távoktatásról, rengeteg kérdést tettek fel a diákok, tanárok és szülők is. De vajon van-e jó válasz erre a helyzetre? Pécsi Rita oktatáskutató szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult távoktatásban el kell felejteni a régi, bevett módszereket.
Itt egy ábra, ami nem a minisztérium álláspontját tükrözi a jelenlegi tanárhiányról. Érdemes jobban szemügyre venni.
„ Az oktatási rendszer minősége és hatékonysága folyamatosan romlik, az intézményei lepusztulnak, egyre kevésbé képes arra, hogy életesélyeket nyújtson gyerekek nagy tömegei számára" - véli Radó Péter oktatáskutató.
Nemzetközi átlagnak megfelelő eredményt értek el a magyar középiskolások a 2009-es PISA-felmérésen: szövegértésből nagyot javítottak, a matematikai és természettudományi teszten azonban átlagosan ugyanannyi pontot értek el, mint 2006-ban. Bár az oktatási államtitkár "átlagon felüli eredményről" beszél, a tizenöt éves magyar tanulók 17 százaléka még mindig funkcionális analfabéta.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
