Szülői kezdeményezésre hoznak létre alternatív iskolát Zalában
A gyerekek olyan módszerrel tanulnak majd az iskolában, ami a kíváncsiságot erősíti.
A gyerekek olyan módszerrel tanulnak majd az iskolában, ami a kíváncsiságot erősíti.
Mit gondolunk arról, hogy Magyarországon a gyerekek heti 35 órát vannak az iskolában, viszont tök jó, hogy szülőként nem kell négy előtt a gyerekkel bajlódni? Fontos-e az érettségi, ahol tilos technológiát használni és együttműködni? Miért van tanárhiány Magyarországon, amikor egyszerre az egyik legtöbb tanárt foglalkoztató oktatási rendszerünk van Európában? Ezekről a kérdésekről is beszélni kellene Halácsy Péter, a Budapest School magániskola-hálózat alapítója szerint.
2021 mozgalmas év volt. A járvány miatt hónapokra bezártak a középiskolák és az egyetemek, de az óvodások és az általános iskolások is hetekig otthon voltak. Lement a második felemás érettségi szezon, nyáron egy tucat egyetem vált alapítványivá, decemberben pedig az is kiderült, hogy néhány hét múlva sztrájkolnak a tanárok. Ezekről mind írtunk az Eduline-on, a kedvenc 2021-es cikkeink azonban mégsem ezekről az eseményekről szólnak. Hanem olyan emberekről, akik állami gondozott vagy mélyszegénységben élő gyerekeknek segítenek.
Megjelent a kormányrendelet a tanárképzés lerövidítéséről, egyre több iskolában és egyetemen teszik kötelezővé a maszkviselést, sorra nyitják a magániskolákat Budapest agglomerációjában - ezek voltak a hét hírei.
Egymás után nyílnak új alapítványi és magániskolák Budapest agglomerációjában, ahol szinte az összes település „kinőtte” meglévő, évtizedek óta működő iskoláit. Az elmúlt húsz évben rengeteg család költözött ki Gödre, Budaörsre, Solymárra, Budakalászra és Pest megye többi városába, így ma már nemcsak az állami általános iskolákban van tumultus, sok a jelentkező a magánintézményekben is. Még úgy is, hogy a szülői hozzájárulás havi összege 100-120 ezer forint körül mozog.
Tizenkilenc diákkal, három főállású és több óraadó tanárral, köztük helyi kézműves mesterekkel indult el az első tanév a Budapest School legújabb mikroiskolájában, a Nógrád megyei Terényben. Ahol nagyon más lesz a tanulás, mint az ország összes többi általános iskolájában, de a helyszín sem akármilyen: a gyerekek az erdő közepén álló, több mint százéves épületbe érkeznek meg reggelenként. Ki gyalog, ki autóval, ki lóháton.
Budapesttől 80 kilométerre, a Cserhát egyik kistelepülésén indul szeptemberben a Budapest School legújabb iskolája, ahol a tanterem az erdő, a kert és a mező lesz. A 6-13 éves diákok tangazdaságot terveznek és építenek majd, erdővédelmi akciókat szerveznek, gyógynövényeket és gombafajtákat tanulmányoznak, eközben pedig – ígérik az alapítók – szinte észrevétlenül azt is megtanulják, amit az állami tanterv előír.
A BPS Stúdióban, az alapítók ígérete szerint, a diákok napi szintű alkotófolyamatokban végeznének valódi munkát.
Öt év után sikerült megszereznie a Budapest Schoolnak az intézmény akkreditációját, így mostantól államilag elismert iskolaként működik.
Nem sikerült megszereznie a Budapest Schoolnak az intézmény akkreditációját, így még idén sem működhetnek államilag elismert iskolaként.
Szeptemberben indul a Budapest School első gimnáziuma, ahol nem a felvételi pontszám és a jegyek számítanak a bekerülésnél. A szülőknek azonban nem keveset kell fizetniük a rendhagyó oktatásért.
2015-ben két 15 fős csoporttal indultak egy-egy lakással egy óvodapedagógussal és egy tanítóval. Mára majdnem háromszáz fős intézményként működnek, tizenkét évfolyammal, ősztől tizenegy helyszínen – mondta a Magyar Nemzetnek Halácsy Péter, a Budapest School társalapítója, a fenntartó nonprofit szervezet ügyvezetője.
Január 18-án délelőtt 10 órától több mint 68 ezer diák írja a központi felvételi vizsgát matekból és magyarból az ország 555 helyszínén. Kövessétek velünk az eseményeket az Eduline-on, ahol a vizsga után diákvéleményekkel és szaktanári véleményekkel várunk titeket, később pedig jövünk a feladatlapokkal is.