Egymás után nyílnak új alapítványi és magániskolák Budapest agglomerációjában, ahol szinte az összes település „kinőtte” meglévő, évtizedek óta működő iskoláit. Az elmúlt húsz évben rengeteg család költözött ki Gödre, Budaörsre, Solymárra, Budakalászra és Pest megye többi városába, így ma már nemcsak az állami általános iskolákban van tumultus, sok a jelentkező a magánintézményekben is. Még úgy is, hogy a szülői hozzájárulás havi összege 100-120 ezer forint körül mozog.

„Becsöngettek a Zenitbe. Csak képletesen, nálunk nincs csengő” – ezzel a Facebook-poszttal indította el első tanévét a gödi Zenit Általános Iskola. A város az elmúlt húsz évben népszerű célpontja lett a Budapestről kiköltözőknek, ma már több mint 21 ezren élnek Gödön, ahol a szülők eddig két állami általános iskola és egy katolikus intézmény közül választhattak, ha nem szerették volna Budapestre hordani a gyerekeiket. Az új alapítványi iskolával nagyobb lett a választék, de a Zenit egyébként is más pedagógiai utat követ – írják oldalukon. Egy osztályban maximum 15 diák tanul, nincs csengetés, komplex órákat tartanak, és újraértelmezik a testnevelésórákat is, mert „alsóban a testnevelés feladata a mozgás megszerettetése, és nem a tizenhat ütemű talajgyakorlat végrehajtása”. Alapítványi intézményként persze támogatást kérnek a szülőktől, de céges támogatók bevonásán is dolgoznak.

Nem ez az egyetlen új általános iskola Budapest agglomerációjában, amely lassan „kinövi” meglévő, évtizedek óta működő általános iskoláit. Budakalászon (amely néhány évvel ezelőtt azzal került be a hírekbe, hogy konténertermeket voltak kénytelenek felállítani a helyi iskola bővítési munkálatai miatt) az elmúlt tíz évben például a másfélszeresére nőtt a két általános iskolában tanulók száma, de meredeken emelkedett a diákok száma Veresegyházon, Gödön, Budaörsön, Biatorbágyon és a többi agglomerációs településen is.

A problémával egyébként a kormány 2021 és 2030 közötti időszakra szóló köznevelési stratégiája is foglalkozik, azt írják: a családpolitikai intézkedéseknek köszönhetően (a háromgyermekeseknek szóló, új lakás vásárlásakor igényelhető 10+10 milliós csok Budapesten kívül jóval többet ér, mint a fővárosban) az agglomeráció több településén nő a népesség, ezért bővíteni kell a meglévő intézményeket, és új iskolákat is kell építeni.

Van azonban, ahol a szülők nem vártak a kormányzati beavatkozásra, és saját kezükbe vették az irányítást: tanulócsoportot, majd új iskolát hoztak létre, máshol pedig magániskolákkal bővült a kínálat.

Havi 100-130 ezer forintos tandíj

Veresegyházon például több magán- és alapítványi iskola indult az elmúlt években - és mindegyik népszerű. Az egyik ilyen a Remigius Általános Iskola, ahol a legtöbb évfolyamon teljes a létszám, csak néhány osztályban van egy-két üres férőhely. Az osztálylétszám az állami iskolákénál jóval alacsonyabb, maximum 12-15 fős, a szülői hozzájárulás összege pedig havi 130 ezer forint. Veresegyházon működik a Future School is, amely 2018 szeptemberében indult, az oktatás az állami alaptantervhez igazodik, de a hagyományos iskolai módszerektől eltérően tanítanak, csengetés – akárcsak a gödi iskolában – itt sincs. A szülői hozzájárulás összege havi 100 ezer forint.

Biatorbágyon 2019 szeptemberében nyílt új magániskola. A Tópark Alternatív Iskola a Re-Crea Diósd tanulócsoportból nőtt ki, ma már nyolc évfolyamos, akkreditált intézmény, ahol a fő pedagógiai elv az open learning, vagyis a diákok érdeklődése által irányított egyéni tanulási utakban hisznek. A szülői hozzájárulás összege itt 135 és 160 ezer forint között mozog, ennek ellenére szabad helyek alig vannak.

A Budapest School is terjeszkedik az agglomerációban

Nem véletlen, hogy a 2015-ben elindított, eleinte leginkább Halácsy Péter Prezi-alapítóról híressé vált, mára azonban államilag akkreditált, középiskolai képzéseket is kínáló Budapest School is több mikroiskolát nyitott az agglomerációban. A solymári mikroiskola például 2018-ban, az érdi 2020-ban indult, de ma már Dabason, Gödöllőn és Budaörsön is van Budapest School.

Az agglomerációs településeken létrehozott mikroiskolák is a Budapest School-modellt viszik tovább, többek között a portfólió alapú értékelést, az egyéni tanulási utak kialakítását, a mentorálást, de fontos alapelv az is, hogy a tanulás projektek mentén halad, a gyerekek pedig saját érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a különböző tevékenységek közül. A finanszírozási rendszer is mindenhol ugyanolyan: a szülők hozzájárulást fizetnek, ám hogy többféle anyagi helyzetű diákot is fogadhassanak, a családok nyolcvan százaléka segíti anyagilag a húsz százalék tanulását, vagyis a „támogató” szülők nemcsak az iskola fenntartásához, hanem az ösztöndíjas gyerekek oktatásához is hozzájárulnak. Az agglomerációban működő mikroiskolákban az ösztöndíjasok 40-50 ezer forintos hozzájárulás fizetnek, a támogató szülők pedig 130-140 ezer forintot.

Három új iskola Budaörsön

Budaörsön egyébként kifejezetten sok új iskola nyílt meg az elmúlt egy-két évben – a város lakossága ugyanis meredeken emelkedik, ma már majdnem 30 ezren lakják. A Budapest School helyi mikroiskolája mellett – amely a 2021-es tanévben tette át a székhelyét Budakesziről Budaörsre – ilyen a Mátrixsuli is, amelynek ez a második tanéve a városban. A Mátrix korábban főként felnőttképzéssel foglalkozott, 2019-ben azonban Kecskeméten és Budapesten is indítottak általános iskolát, ezeket követte 2020-ban a budaörsi iskola. A szülői hozzájárulás összege havi 120 ezer forint, a diákok ezért azonban maximum 15 fős osztályokban, sokszínű módszerekkel tanulhatnak, az intézmény egyik fókusza például az angoltanulás: az iskola oldala alapján a nyolcadikosok már középfokú nyelvvizsgát tesznek.

Két éve nyolcosztályos magángimnázium is indult Budaörsön. A Creascola Innovatív Nyolcosztályos Gimnázium 2019 szeptemberében egy ötödikes, egy hatodikos és két hetedikes osztállyal kezdte meg a munkát, idén az ötödiktől a kilencedik évfolyamig várták a jelentkezőket. A szülők az oktatásért havonta 160 ezer forintot fizetnek, bár különböző ösztöndíjakat is kaphatnak a diákok. A gimnáziumban a Massachusetts Institute of Technology által kifejlesztett STEAM nevű programot használják, az iskola oldala szerint élményalapú, játékos feladatokkal „integrálják a kreatív tárgyalkotást és a reál tantárgyak tudásanyagát”, külön hangsúlyt kap a csapatmunka, a kommunikáció, a rajzi és a manuális készségek fejlesztése, a digitális tárgyalkotó technológiákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudás átadása.

Kinőtték az iskolákat az agglomerációs települések

A magán- és alapítványi iskolák mellett új állami iskolák is épülnek az agglomerációban. Gödön például 24 termes általános iskolát húznak fel, Veresegyházán szintén új általános iskolát húznak fel. Érden is hasonló a helyzet, míg Budakalászon másfél hete indult el a tanítás az új, Patakpart Általános Iskola nevű intézményben. A Váci Tankerület igazgatóját még a tanévkezdés előtt kérdeztük a várható létszámokról, akkor azt írta, az átlagos osztálylétszám 20 fő lesz, az összlétszám az első tanévben 180-200 fő körül várható, a felvehető tanulók maximális létszáma pedig 432. Az iskola egy új - összesen 16 osztály elhelyezésére alkalmas - épületegyüttesben kapott helyet.

Az érdi Teleki Sámuel Általános Iskola új épületbe költözött, a diákok létszáma ugyanis ott is folyamatosan emelkedett. Az intézmény még a nyári szünet idején azt közölte az Eduline-nal, hogy míg tavaly négy, idén már öt első osztályt indítottak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!