A nemzetközi matek és digitális kultúra versenyek, táborok miatt szinte lehetetlen küldetés időpontot egyeztetni a Szent István Gimnázium végzős diákjával, Keresztély Zsófiával, aki nemcsak az MIT-ra, hanem gyakorlatilag a Cambridge Egyetemre is bekerült.
Érkeznek a felvételi ajánlatok Angliából.
Olvashatóak többek között a levelezései, valamint megtekinthetők a tisztelőitől, köztük a pápától és államfőktől kapott elismerései és ajándékai is.
Szeptembertől várhatóan a Cambridge-i Egyetemen tanulhatnak majd.
Megnéztük, hogy a Quacquarelli Symonds (QS) felsőoktatási világrangsorának első öt egyetemén milyen tandíjra kell számítaniuk a felvételiző diákoknak. Természetesen itt is jogosultak lehetnek a felvettek ösztöndíjakra, de a többségre ilyen díjak várnak az általában négy évig tartó alapszakos képzéseken.
Használjuk, de ésszel – így foglalható össze a 24 brit egyetemet – köztük a Cambridge-et, az Oxfordot, a Birminghamet és a Durhamot is – összefogó Russell Group múlt héten kiadott iránymutatása arról, mit kezdjenek a generatív mesterséges intelligencián alapuló, folyamatosan fejlesztett eszközökkel.
Zenetudomány és zeneszerzés szakon tanulhat majd a világ egyik legjobb egyetemén.
Jason Ardayt gyerekkorában autizmussal diagnosztizálták, mára viszont az Egyesült Királyság egyik legfiatalabb egyetemi professzora lett.
Ilyenkor érdemes elgondolkozni azon, mennyit is ér egy kis pihenés vagy szabadság. Azoknak, akik esetleg megakadtak egy kutatásban üzenjük: jön a téli szünet.
Tizenegy magyar felvételiző jutott be a világ egyik legjobb felsőoktatási intézményeként számon tartott cambridge-i egyetemre. A magyar diákok bekerülési aránya hagyományosan magas – volt olyan év, hogy ötven elsőéves kezdett tanulni Cambridge-ben –, de a brit diákhitel és a kedvezményes tandíj elvesztése sokak kedvét elvette az angliai továbbtanulástól. Pedig több mint tíz éve magyar diákszervezet is működik az egyetemvárosban.
A két könyvecskét, amelyeknek 22 éve kelt lába, a könyvtár padlóján egy rózsaszín ajándéktáskában hagyta ott egy ismeretlen - írja a BBC News.
Campus. Erről a szóról általában mindenkinek ugyanaz ugrik be: rengeteg épület, hatalmas előadók, kollégiumok, éttermek, könyvtárak. Pedig egymástól nagyon eltérő campusokat találhatunk a világ más-más pontjain. Egészen máshogy néz ki egy egyetem London, Párizs vagy éppen Szöul kellős közepén, mint a skót tengerparti kisvárosban vagy éppen az amerikai és a brit Cambridge-ben.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
