Kilenc alapszakos és két mesterszakos magyar hallgató kezdett idén szeptemberben a cambridge-i egyetemen. Nem volt könnyű dolguk: a brit elitegyetemen a bekerülési arány 20 százalék körül szokott mozogni, vagyis nagyjából minden ötödik felvételiző kerül be a kiválasztott szakra, de a kinti felsőoktatási intézmények idén és tavaly is körülbelül harminc százalékkal kevesebb jelentkezőnek adtak felvételi ajánlatot, mint a korábbi években.

Az elmúlt években ennél jóval több magyar került be az intézménybe, 2016-ban például ötven magyar elsőéves volt az egyetemen. „Volt több olyan év is, amikor a magyar diákok felvételi rátája volt a legmagasabb az összes ország közül” – mondta az Eduline-nak Hunyadi Marcell, a Cambridge University Hungarian Society titkára.

A magyar hallgatói létszám visszaesésének oka – akárcsak a többi brit egyetemen – a Brexit. Korábban az Európai Unióból érkező hallgatók ugyanolyan feltételekkel tanulhattak a felsőoktatásban, mint a brit diákok: kedvezményes tandíjat kellett fizetniük, és felvehették a kinti diákhitelt.

Ez az ország EU-s kilépése miatt ma már nincs így, Hunyadi Marcell szerint a Cambridge-ben továbbtanuló európai felvételizőknek a korábbi tandíj háromszorosával – sőt egyes szakokon akár a hatszorosával – kell számolniuk. Magyarországon a Stipendium Peregrinum nevű ösztöndíj nyújt segítséget a külföldi egyetemekre bekerült tehetséges magyar hallgatóknak, de ezt nem minden pályázó kapja meg.

Lassan négyszáz cambridge-i magyar diplomás lesz

Hogy a magyar felvételi arány a Brexit ellenére is kimagasló, az a tehetséggondozó programokat kínáló intézményeknek is köszönhető, a Milestone Intézet végzősei közül az előző tanévben például negyvenen jelentkeztek az oxfordi vagy a cambridge-i egyetemre, és végül tizenketten kaptak felvételi ajánlatot. Van köztük leendő programozó és mérnök, más fizika, matematika, japán, francia-latin, régészet vagy politológia-szociológia szakon kezdett ősszel.

A cambridge-i magyar diákszervezet titkára azt mondja, az egyetemen végzett magyar diplomások száma egy-két éven belül eléri a négyszázat.

Nem véletlen, hogy hasonló szervezet már 1957-től, majd 1994-től is működött Cambridge-ben, néhány évig összefogva a kint tanuló magyarokat. A Cambridge University Hungarian Societyt 2011-ben hozták létre. Hetente egyszer közös programot szerveznek a kint tanulóknak, emellett pedig a magyarországi középiskolákat is járják, így népszerűsítik az angliai továbbtanulást. A 2000-es évek elején egyébként zömében fiúk érkeztek a magyar gimnáziumokról, ők is általában ugyanannak a néhány iskolának ugyanazon tagozatairól, így a diákszervezet éveken keresztül dolgozott azon, hogyan tehetnék diverzebbé az egyetem magyar közösségét.

Hunyadi Marcell szerint változó, hogy mennyien érdeklődnek egy adott középiskolában a külföldi továbbtanulás iránt, de nagyon sok múlik azon, hogy van-e a diákok előtt „kitaposott út”, vagyis vannak-e olyan végzettek, akik külföldre mentek tanulni, és akiktől akár segítséget is kérhetnek. A cambridge-i magyar diákszervezet egyébként két olyan alumnitársasággal is kapcsolatban áll, amelynek tagjai szívesen mentorálják a jelenlegi hallgatókat és a felvételizőket.

„A mentorprogramunkban a motivációs levélnek a megírásában tudunk segítséget nyújtani, tudunk tanácsot adni az írásbeli felvételi vizsgára készüléshez, illetve arról is beszélünk, hogy mire érdemes odafigyelni a szóbeli felvételin, hogyan érdemes hozzáállni egy-egy kérdéshez” – tette hozzá.

Ahhoz ugyanis, hogy valaki bekerüljön a cambridge-i egyetemre, hosszú – és nehéz – felvételi folyamaton kell végigmennie. Erről korábban az idén felvett tizenegy magyar diák egyike, Gonda Dani mesélt az Eduline-nak.