Campus. Erről a szóról általában mindenkinek ugyanaz ugrik be: rengeteg épület, hatalmas előadók, kollégiumok, éttermek, könyvtárak. Pedig egymástól nagyon eltérő campusokat találhatunk a világ más-más pontjain. Egészen máshogy néz ki egy egyetem London, Párizs vagy éppen Szöul kellős közepén, mint a skót tengerparti kisvárosban vagy éppen az amerikai és a brit Cambridge-ben.

Összesen 114 könyvtár több mint 12 millió könyvvel, nyolc múzeum és egy botanikus kert, egy könyvkiadó, laboratóriumok sora, egyetemi kórház, 31 önálló college, számtalan étterem, kávézó, 29 kollégium

 - mindez egyetlen egyetemen, amely a világ egyik legjobbja. Ez a Cambridge. Ha azt gondoltátok, hogy egy alig 120 ezres városban ennyi épület egész egyszerűen nem fér el, tévedtek. Európa egyik legnagyobb és legrégebbi egyetemi campusa ma már az egész várost "behálózza", ahol az utóbbi évtizedekben egyébként több ezer új cég jött létre, több tízezer új munkahelyet létrehozva - és nem titkoltan a cambridge-i friss diplomásokat toborozva.

A világ legnépszerűbb és legkülönlegesebb egyetemvárosai között vannak többmilliós metropoliszok és kisebb települések is. Némelyikben extravagáns épületeket és furcsaságokat is lehet találni, a dél-kaliforniai Furman Universitynek például saját golfpályája, az Air Force Academynek egy futurisztikus kápolnája és egy reptere, a Brown Universitynek pedig egy hatalmas kék mackója  De milyen egy jó egyetemváros?

London, München, Szöul és Tokió 

A brit Quacquarelli Symonds (QS) minden évben rangsorolja a világ egyetemvárosait - igaz, csak azokat, ahol legalább 250 ezren élnek, és a városban működik legalább két olyan egyetem, amely felkerült a QS legutóbbi világrangsorára.

Összesen 164 várost értékeltek a QS szakértői - ennyi felelt meg mindkét feltételnek. Nézték az ott működő egyetemek rangsorbeli helyezését, a hallgatói „összetételt”, például a külföldi diákok arányát, és olyan általános jellemzőket, mint a közbiztonság, a légszennyezettség, a munkáltatói aktivitás és természetesen az árak. 

A legfrissebb lista élén London, München, valamint – holtversenyben – Szöul és Tokió áll, de a tíz legjobb egyetemváros közé sorolták Berlint, Melbourne-t, Zürichet, Sydney-t, Bostont, és szintén holtversenyben Montrealt és Párizst is. A közép-európai régióból Bécs érte el a legjobb eredményt. A városban több mint húsz egyetem működik – például a nemzetközi rangsorokban évről évre kiemelkedő helyezést elérő Universität Wien vagy a kiváló gazdasági képzéseket kínáló Wirtschaftsuniversität Wien –, az ottani felsőoktatási intézmények évről évre több ezer magyar felvételizőt vonzanak. 

Hol volt az első egyetemi campus?

A világ legrégebben alapított oktatási intézménye a marokkói Fezben található. A University of al-Qarawiyyint 859-ben alapítitták. Az épületet természetesen a Guinness-rekordok és az UNESCO világörökségi emlékei között is számontartják.  A világ legrégebbi és megszakítás nélkül működő egyeteme mégis az 1088-ban alapított Bolognai Egyetem. Persze ezt nem sokkal követi az 1096-ban alapított Oxfordi Egyetem, amely az angol nyelvterület legrégebbi egyeteme. Az első magyar egyetemet pedig 1367-ben alapították Pécsen.

Prágát a 45., Budapestet pedig az 58. helyre sorolták a QS-rangsor készítői (ezzel Budapest valamennyit rontott az eredményén, az elmúlt években a 43-56. hely között mozgott). Varsó a 60., Brno a 77., Krakkó pedig a 101. helyen végzett. 

Meglepő, de több világváros – például Moszkva, Peking, Sanghaj, Los Angeles, Brüsszel – nem az első húsz között szerepel, viszont több kisebb város is feltűnik a lista elején, mint például Lausanne, Newcastle vagy Leuven, ahol a Leuveni Katolikus Egyetem, Európa egyik legjobbja működik. 

Vajon jobb kisvárosban tanulni?

A QS listáján hiába keressük a világ számos vezető egyetemének városát - ezekben ugyanis 250 ezernél kevesebben élnek. Cambridge mellett ilyen Oxford és a skót tengerparton fekvő St. Andrews. Bár a University of St Andrewsnak „csak” tízezer hallgatója van, olyan híres exdiákokkal büszkélkedhet, mint Vilmos herceg és felesége, Katalin hercegné.

Úgy tűnik, a név kötelez, ugyanis nemcsak a brit, hanem az Egyesült Államokban található Cambridge városa is kedvelt célpont – nem kisebb intézményekkel, mint a Harvard és a Massachusetts Institute of Technology (MIT).

Persze nem csak angol nyelvterületen találunk híressé vált egyetemvárosokat. A hollandiai Tilburg és Delft, valamint a németországi Heidelberg is kisvárosnak számít - lakosságuk ugyanis nem éri el a 250 ezres határt -, nemzetközi rangsorokban előkelő helyezéseket szerző egyetemeikkel, angol nyelvű képzéseikkel a világ minden részéről sok hallgatót vonzanak. Vagyis aki nem szeretne a majdnem 9 millió lakosú Londonban vagy a 14 milliós Tokióban tanulni, könnyedén talál topegyetemet kisebb városokban is. 

De mitől lesz egy campus igazán campus? 

Bár a fent említett egyetemek több száz évesek, a tíz-húsz éves campusok tervetői is a “klasszikus hagyományokat” követik, vagyis minél több szolgáltatást igyekeznek egy - akár gyalog is bejárható - területen elérhetővé tenni.

Az újabb campusok a világ legjobb építészeinek “játszóterei”, elég csak megnézni a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem vagy a Cornell Tech épületeit, a Duke West campusát, a University of Utah vagy a pekingi Tsinghua University új campusát.