De nem csak a jelenleg is használt közösségi oldalakat kell nyilvánossá tenni és feltüntetni a kérelemben.
Hétezer fő. Körülbelül összesen ennyi hallgatónak és oktatónak kellene elhagynia a világ egyik legjobbnak vélt felsőoktatási intézményét, a Harvardot, ha a Trump-kormány beváltja a fenyegetéseit és a következő félévtől kezdve az egyetem nem fogadhat külföldi hallgatókat. A diákok szerint ez példa nélküli intézkedés lenne, a kérdéseikre pedig senki sem tudja a választ; talán még maga az amerikai jogrendszer sem. Érintett magyar hallgatókkal beszélgettünk.
Szerinte az egyetem nem eléggé elkötelezett a nemzeti értékek mellett, így nem jogosult a pénzbeli juttatásokra.
A jelenleg az egyetemen tanuló külföldi hallgatóknak pedig át kell iratkozniuk máshová, különben elveszítik a diákvízumukat.
Bőkezűen osztogatja a tandíjmentességet az egyik legpatinásabb elitegyetem.
Korábban gyorsan felszívta őket a munkaerőpiac, mostanra azonban a végzettek közel negyedének 90 nappal a diplomaszerzését követően sincs állása.
A nemzetközi tematikus esszéverseny a női egyenjogúságra és a nők társadalomban való szerepvállalásának fontosságára hivatott felhívni a figyelmet.
A Sok sikert, Charlie!, majd a felnőtteknek szóló Megdönthetetlen című szitkom egyik főszereplője volt, aztán zenei babérokra is tört. Különleges történet Bridgit Mendleré, hiszen nem mindennapi, hogy a gyerekszínészet után a tudományos világ szippantja be az embert.
Az érintett egyetemisták korábban részt vettek az egyetem területén tartott palesztinpárti, Izrael-ellenes tüntetéseken.
Kevés tárgy, rövidebb, de annál intenzívebb szorgalmi időszak és proaktív órák – Lontay Olivér idén fejezte be első tanévét a világ egyik legrangosabb egyetemén, a Harvardon. Olivérrel az első év tapasztalatairól beszélgettünk.
Lehoczky Tamara a világ egyik legnagyobb presztizsű szakára, politológiára jutott be.
Tizenegy részrangsor szerint "értékelte" a brit Times Higher Education a világ egyetemeit. Mutatjuk a szakterületek legjobbjait.
Ahogy minden ősszel, idén is eljött az idő, amikor visszalépünk egy órát az időben, és megkezdődik a téli időszámítás. Ez az apró változás nemcsak a faliórákat, hanem a mindennapi életünket, alvási szokásainkat és hangulatunkat is befolyásolhatja. De miért is vezették be eredetileg az óraátállítást, és vajon van-e még értelme a 21. században?
