"A külföldi diákok többségével nem lenne problémánk, de nem kellene belőlük 31 százalék, amikor vannak amerikaiak, akik oda akarnak menni vagy más egyetemekre, de a külföldiek miatt nem tudnak" - nagyjából így próbálta megmagyarázni Donald Trump amerikai elnök egy héttel ezelőtt a CNN riporterének, miért indított gyakorlatilag hadjáratot Amerika legrégebbi és egyik legpatinásabb felsőoktatási intézményével, a Harvarddal szemben.

Az amerikai kormány ugyanis május 22-én küldött levelet az egyetemnek, amiben arról tájékoztatták annak vezetőségét, hogy a következő tanévtől megvonják a jogát a külföldi diákok fogadására.

Az intézkedés hátterében több tényező áll, ami nem is csak a Harvardot érinti, hanem egyéb Borostyán-ligás amerikai intézményeket is, többek között például a Columbiát, ahol - más egyetemeket is beleértve - az izraeli-palesztin háború kitörését követően, 2023 végén és 2024 tavaszán számos diákcsoport tartott kiállásokat és szolidaritási tüntetéseket, melynek során területeket és épületeket is elfoglaltak.

A Trump-kormány szerint ezek antiszemita akciók voltak, a Columbiát pedig egyenesen a "gyűlölet fészkének" nevezte és többek között a kutatási támogatások felfüggesztésével és az egyetem vagyonának megadóztatásával fenyegette. Végül azonban ezek a Columbia esetében elmaradtak, mivel az egyetem hajlandó volt eleget tenni a Trump-adminisztráció követeléseinek és intézkedéseket tettek "az antiszemitizmus elleni fellépés érdekében", többek között például a demonstrációk szabályainak módosításával és szervezeti változtatások bevezetésével.

Így került azonban az elnök célkeresztjébe a Harvard, melynek vezetősége megtagadta, hogy (többek között) kiadja a demonstrációkon részt vevő diákok listáját, az aktivisták kirúgását az intézményből, valamint a külföldi hallgatók - kiváltképp a kínaiak - átvizsgálását.

A Harvard pert indított, mivel a Trump-kormányzat intézkedéseit önkényesnek és törvénytelennek tartják. Ennek ellenére Linda McMahon oktatási miniszter május elején levélben tájékoztatta az egyetem rektorát, Alan Garbert arról, hogy blokkolják az intézmény elsősorban kutatásokat érintő szövetségi támogatásait azért, mert szerintük az egyetem olyan hallgatókat fogad, akik "erőszakos magatartást tanúsítanak" és "megvetik" az Amerikai Egyesült Államokat.

A különböző pénzügyi források és támogatások megvonása után pedig a következő retorzió május végén a korábban említett intézkedés volt, amely szerint a következő félévtől kezdve a Trump-kormány megvonja az egyetem külföldi hallgatók fogadásának jogát, amennyiben az továbbra sem teljesíti a követeléseiket.

Az egyetem egy negyedéves, informatika-szociológia szakos magyar hallgatója, Tóth-Rohonyi Iván szerint ugyanakkor az ügy komplexebb lehet annál, mint az, hogy a Trump-kormányzat a korábban leírt "antiszemita" vádak miatt kíván retorziókat alkalmazni az intézményen.

"Szerintem ez nagyon gyakran szerepel az indokok között, de én nem feltétlenül húznék egy teljesen egyértelmű vonalat ezek között az események között, mert már ezelőtt is például J. D. Vance-nek (alelnök) volt egy beszéde, ahol az egyetemeket egyértelműen ellenségként tüntette fel. Az amerikai politikában jelenleg az egyetemek nagyon jellemzően nem republikánusok, és átlagosan statisztikai szinten az egyetemet végzett emberek sem. Régóta várható volt tehát egy ilyenfajta összecsapás a republikánusok és a nagy egyetemek között" - részletezte az Eduline-nak.

Menni vagy nem menni?

A Trump-kormány fenyegetéseinek hatására diákok ezrei estek pánikba a felsőoktatási intézményben; Lehoczky Tamara, az egyetem elsőéves magyar diákja szerint körülbelül hétezren.

"Személyesen nekem és más nemzetközi hallgatótársaimnak az elmúlt néhány nap nagyon megterhelő volt. Éppen befejeztük utolsó vizsgáinkat, amikor az egész elkezdődött" - nyilatkozta.

Amellett ugyanis, hogy az intézkedés életbe lépésével a felsőoktatási intézmény nem vehetne fel új külföldi diákokat, a jelenlegieknek is távoznia kellene függetlenül attól, hogy hányadik félévüket végzik az egyetemen és hogy ösztöndíjjal tanulnak-e ott vagy tandíjfizetés ellenében.

Hogy hol és hogyan folytathatnák a tanulmányaikat ebben az esetben, arra az utolsó féléve előtt álló Tóth-Rohonyi Iván szerint nincsenek válaszok, ez ugyanis az amerikai egyetemek történetében példa nélküli intézkedés lenne. Nincs kialakult forma tehát arra, hogy hogyan számolná el például egy másik egyetem a Harvardon megszerzett kreditjeit - pláne egy félévvel végzés előtt - de azt sem tudja, anyagilag hogyan érintené egy esetleges iskolaváltás. Hogy például elveszítené-e az ösztöndíját, vagy sem.

Igazából ami nagyon adná magát, hogy azok közül az egyetemek közül válogassak, ahová anno felvételt nyertem a Harvard mellett. Ez az én esetemben a Columbia lenne, oda tudnék esetleg átjelentkezeni, ugyanakkor most úgy látom, ha bekövetkezne a legrosszabb, akkor valószínűleg inkább az Egyesült Államokon kívül folytatnám a tanulmányaimat. Kimondott B tervem egyelőre nincs. Remélem, hogy nem is lesz rá szükség és megoldás születik, mert a Harvard egyetem hallgatója vagyok, ide tartozom

- részletezte Lehoczky Tamara.

Szerinte egyébként nagy a szolidaritás az érintett diákokkal szemben, az amerikai hallgatók mellettük állnak, demonstrációkat is szerveztek, egy hongkongi egyetem pedig már felajánlotta a segítségét és átiratkozási lehetőséget nyújtott az érintettek számára. Úgy tudja, hasonló lépéseket más egyetemek is tettek, Németországból felajánlották például, hogy a Harvard nyisson egy campust Berlinben, és az egyetem vezetése is - érthető okokból - azért küzd, hogy a helyzet minél hamarabb, a számukra legkedvezőbb módon megoldódjon.

"Az egyetem vezetése folyamatosan biztosít minket arról, hogy nélkülünk nincs egyetem. A Harvard részei vagyunk és azok is maradunk" - mondta.

Tönkretenné a presztízsét

Hogy a külföldiek valóban rendkívül fontos részei a Harvardnak és az összes patinás egyetemnek, az leginkább abban mutatkozik meg, hogy amellett, hogy a felvett hallgatók valóban magas százalékát más országokból érkező diákok adják, az ott tanító professzorok, tanárok között még magasabb arányban vannak azok, akik az Amerikai Egyesült Államokon kívül származnak és korábban maguk is valamelyik amerikai intézmény hallgatói voltak.

Emellett a külföldi hallgatók elvesztése a globális felsőoktatási rangsorokban is (melyeknek jellemzően az élén szerepel a Harvard) visszavetné az egyetem szereplését, hiszen azokban többnyire szempont az intézmények diverzitása. Az intézkedés továbbá roncsolná az egyetem globális megítélését, de közvetett módon az ott tanuló amerikaiakra is negatív hatással lenne. Lehoczky Tamara szerint például azért is, mert a nemzetközi diákok és az ő nézőpontjaik, élettapasztalataik formálják az egyetemet, ennek megvonása pedig óriási csapás lenne.

Ki nyújt majd békejobbot?

Az általunk megkérdezett hallgatók szerint a kialakult helyzet megoldása az lehet, ha a két egymással szemben álló fél - tehát az egyetem és maga az amerikai kormány - közül valaki hajlandó lenne arra, hogy az intézmény és annak tanulói érdekében békejobbot nyújtson a másiknak.

Erre lenne, sőt, van is lehetőségük. Szerdán például Donald Trump azt nyilatkozta; nem akar a Harvardnak rosszat, ugyanakkor szerinte a külföldi hallgatók arányát 15 százalékban kellene maximalizálni. A Trump-adminisztráció pedig a korábbi háromnapos határidejét 30 napra növelte; ennyi idő alatt kellene az egyetemnek teljesíteni a követeléseiket.

A Harvard által indított perben ugyanakkor csütörtökön a szövetségi bíró a kormányzati határozat és annak követelései végrehajtását a per teljes idejére felfüggesztette, ami a gyakorlatban tulajdonképpen azt jelenti, hogy jelenleg egyelőre nem változik semmi. A külföldi hallgatókkal kapcsolatban a jelen állás szerint csak egy hosszabb, több lépcsős jogi eljárás végén születhet esetleg döntés, ez azonban akár egy hónapokig, sőt, éveken át tartó folyamat is lehet.

Ez a sorsuk miatt izguló hallgatók saját szavaival élve "eléggé lélekölő" procedúra lesz, ők azonban jelenleg abban reménykednek, hogy a per legalább annyi ideig eltart majd, hogy ők békében megszerezhessék a Harvardos diplomájukat.

Égetőbb kérdésnek vélik, hogy mi történik majd azokkal a diákokkal, akik az elmúlt hetekben értesültek arról, hogy felvették őket valamelyik amerikai egyetemre, azonban a Trump-kormány legújabb intézkedései szerint a külföldi diákok vízumainak kiadását további intézkedésig befagyasztották.