Éveken át volt a felvételizők és a diplomaszerzés előtt állók "jolly jokere" az eszperantóból szerzett nyelvvizsga, az utóbbi években azonban komolyan visszaesett a mesterséges nyelv népszerűsége. Az egyetlen olyan magyarországi nyelvvizsgaközpontban, ahol eszperantóból is lehet írásbelizni és szóbelizni, 90 százalékkal kevesebb vizsgázó volt tavaly, mint két évvel korábban.
Ha szükséged van nyelvvizsgára, ezt a leggyorsabban, legolcsóbban az eszperantóval tudod elérni
- így hirdeti magát az egyik legnagyobb, eszperantókurzusokat is indító nyelviskola. Még mindig sok ilyen reklámba futhatnak bele a felvételire vagy diplomaszerzésre készülők, pedig az eszperantó népszerűsége már nem a régi.
"Az eszperantó nyelvvizsga iránti kereslet drasztikusan csökkent, 90%-kal kevesebb vizsgázónk volt tavaly eszperantó nyelvből, mint 2019-ben" - mondta az Eduline megkeresésére az ELTE Origó Nyelvi Centrum, az egyetlen magyar nyelvvizsgaközpont, ahol eszperantóvizsgákat szerveznek.
Ezt mutatják az adatok is. Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztálya (NYAK) szerint 2012-ben az eszperantó 3 699 vizsgázójával az angol és a német után még a harmadik legnépszerűbb nyelv volt Magyarországon, 2020-ban azonban már csak 681-en választották. Bár a tavalyi számok még nem véglegesek, a február elején feltöltött adatok alapján 2021-ben alig több mint 200-an vizsgáztak a mesterséges nyelvből.
Persze ebben a "nyelvvizsga-amnesztia" is komoly szerepet játszik. Az elmúlt két évben elrendelt "felmentés" miatt majdnem 150 ezren kapták meg a diplomájukat nyelvvizsga nélkül – így minden nyelvből csökkent a vizsgázók száma, eszperantóból is. A nyelvvizsga-amnesztia miatt "kiesett" vizsgázók persze nemcsak a nyelvvizsgaközpontoknak hiányoznak, az eszperantót oktatók, a eszperantóvizsgákra felkészítő tanárok egy része is munka nélkül maradt.
Az eszperantó - hosszú ideig jolly joker volt
Magyarországon 2000-ben lehetett először eszperantóból vizsgázni, a lehetőség gyorsan népszerűvé vált, 2007-ben már több mint 6 ezren választották ezt a nyelvet - derül ki az Oktatási Hivatal Eduline-nak küldött statisztikáiból.
A statisztikák szerint az eszperantót a 20-29 évesek közül választják legtöbben, vagyis zömében felvételizők és diploma előtt állók. 2020-ban például 203-an vizsgáztak a 20-29 éves korosztályból, viszonylag sokan választották a 30-34 évesek közül (86), sőt a 35-39 évesek (100) és a 40-44 évesek között is (121) meglepően magas volt az eszperantó nyelvvizsgát választók száma.
A sikertelen vizsgák aránya viszont messze eszperantóból a legmagasabb: 2020-ban 681 vizsgázóból 478-an buktak meg, csupán 203-an szerezték meg a bizonyítványt (összehasonlításképpen: angolból 46 160 sikeres vizsgára jut 19 398 sikertelen).
Ha mindegy, hogy milyen nyelvvizsga, csak legyen?
Elfogadják-e az egyetemek a diplomához az eszperantó nyelvet?
A Semmelweis Egyetemen elfogadják az eszperantó nyelvvizsgát?
Eszperantó nyelvvizsgámat elfogadják felvételinél? Villamosmérnöki szak.
- az egyik legnépszerűbb kérdés-válasz oldalra a mai napig záporoznak az ehhez hasonló kérdések. Amellett, hogy hol fogadják el ezt a nyelvvizsgát, sokan azt is meg szeretnék tudni, hogy igazak-e azok a hirdetések, amelyek azt ígérik, hogy eszperantóból pár hónap alatt el lehet jutni a középfokú nyelvvizsgáig.
| Mi is az az eszperantó? |
| Eredeti nevén Lingvo Internacia nemzetektől független, semleges, mesterséges nyelv, amelyet 1887-ben alkotott meg Lazar Markovics Zamenhof. A nyelv létrehozásának egyik célja az volt, hogy egy könnyen megtanulható és politikailag semleges új világnyelvet teremtsenek. Jelenleg mintegy 115 országban beszélik, és bár ország sem fogadta el hivatalos nyelvének, az eszperantó több országban is az oktatás része - Magyarországon 2000 óta szerezhető belőle akkreditált nyelvvizsga. Érdekesség, hogy nem Zamenhof volt az egyetlen nyelvalkotó a modern történelemben. Külön nyelve van A Gyűrűk Ura-univerzumot megteremtő J. R. R. Tolkien angol írónak, amit a világhírű regény szereplői is beszélnek. Hasonlóan saját nyelve van a Star Trek-világnak is, pár éve már a népszerű Duolingo appban is tanulhatnak a kalandvágyók az űrbéli klingonul, de az appban szintén tanulható a Trónok Harcából ismert a valyr is. |
Évről évre ugyanis több ezer felvételiző és végzős egyetemista szembesül azzal, hogy egy nyelvvizsga-bizonyítvány sokat ér - a felvételin 28/40 többletpontot, az egyetemen pedig diplomát. Az egyetemi-főiskolai felvételi és az oklevélszerzési követelmények ráadásul nem túl szigorúak, azokban csak annyi szerepel, a választott nyelvvizsga legyen
államilag elismert, komplex és legalább középfokú.
Az aktuális felvételi szabályok szerint tehát minden államilag elismert vagy azzal egyenértékű, magyartól eltérő idegen nyelvből tett nyelvvizsgáért nyelvenként 28 vagy 40 pontot kapnak a felvételizők. Az eszperantó megfelel ennek a kitételnek, az Origó Nyelvi Centrum akkreditáltatta még 2000-ben, tehát ahol "élő nyelv, akkreditált nyelvvizsga" az előírás, ott elfogadják ezt is.
A leendő diplomások helyzete már nehezebb. A diploma kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga mellett az előírt nyelvvizsga letétele is. Alapképzésen ez egy középfokú, „C” típusú általános nyelvvizsga, ám a felsőoktatási intézmények meghatározhatják, hogy pontosan milyen nyelvekből fogadnak el bizonyítványt.
Csak néhány példa. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a néprajz szak nyelvi kimeneti követelménye "egy élő idegen nyelvből vagy latin nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány". Az anglisztika alapszakon már más a szabály, ott C1-es, komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelő angolnyelv-tudást kérnek. A Budapesti Corvinus Egyetem az egyik legnépszerűbb alapképzésén, a gazdálkodási és menedzsmenten egy idegen nyelvből államilag elismert, komplex B2-es, szaknyelvi vagy államilag elismert, C1-esm komplex általános nyelvvizsga a feltétel – így a középfokú eszperantó nyelvvizsga ebben az esetben például nem számít, hiszen nem szaknyelvi vizsga. Persze, ha valaki a felsőfokú eszperantót választja, ebben az esetben is kipipálhatja a követelményt.
De miért az eszperantó?
Miután a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete 2004. január 6-ai ülésén döntést hozott arról, hogy az eszperantó élő idegen nyelvnek minősül, az egyetemek is tájékoztatást kaptak erről - így sokan kaptak a lehetőségen, hogy gyorsan kipipálják a nyelvvizsga-követelményt ezzel a nyelvvel.
"Az eszperantó nyelvet azok választották leginkább, akik az angol, német nyelvet legfeljebb a középiskolában tanulták, nyelvtudásuk az egyetemi évek alatt jelentősen megkopott. Ők abban bíztak, hogy az eszperantó nyelvet könnyebb elsajátítani" - magyarázta az Origó vizsgaközpont. Több szakblog szerint ugyanis körülbelül 200 óra alatt lehet elsajátítani a nyelvet, így ez a legkönnyebben megtanulható élő nyelv.
Hogy a többletpontokon kívül mire használható? Az biztos, hogy nem minden tudományterületen van eszperantóul szakirodalom, és bár több százezren beszélik világszerte, a hozzá fűzött világmegváltó terveket (eddig) nem váltotta be. Még akkor sem, ha az eszperanto.hu szerint például „néhány egyetemen a mesterképzés keretében azokra a nyelvekre korlátozzák a nyelvvizsgák elfogadását, amelyekből létezik szakmai irodalom is. Szinte mindegyik szakmában ennek megfelel az eszperantó is.”
| Miért "néma" a magyarok fele? |
|
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít. 
|
