„Szokás szerint a minimális, 8 napos véleményezési határidőt adták a 78 törvényt érintő, 119 §-ból álló, 46 oldal hosszúságú, hivatalosan az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvénytervezethez. Ugyancsak szokás szerint semmitmondó, két-két mondatos összefoglalót, indoklást és hatásvizsgálati lapot mellékeltek a normaszöveghez” – írja a számos oktatási szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform közleményében.

Arról a salátatörvényről van szó, melynek része a közszféra szakszervezeteitől elvett egyszerűbb tagdíjbeszedési megoldás és az ingyenes jogosítványszerzés középiskolában és szakképző intézményben tanuló diákoknak. A CKP úgy összegez:

„A törvénytervezetben szerepelő „egyszerűsítések” nagy része demokratikus jogokat korlátoz, illetve olyan is van köztük, amely inkább plusz feladatot jelent az államnak, mint egyszerűsítést.”

A közoktatást is érintő döntést, mely szerint törvényi kivételek felállításával megszűnne az az előírás, hogy a munkaadó közvetlenül utalja a dolgozó kérésére a szakszervezeti tagdíjat, elfogadhatatlannak és diszkriminatívnak tartják, hiszen a legtöbb munkahelyen marad ez a kötelezettség. Úgy látják, ez a javaslat megnehezíti a munkavállalók érdekképviseleti tagsághoz fűződő alkotmányos jogának gyakorlását, ráadásul számottevően nem is csökkenti az adminisztrációt, hiszen a hiszen a bérszámfejtés során számos levonást számolnak ki szoftverekkel.

Noha a hatásvizsgálati lap szerint „a javaslat igyekszik csökkenteni a közszférában foglalkoztatottak adminisztratív terheit is”, valójában – fejtik ki – épp növeli azt, hiszen innentől maguknak kell utalniuk az összeget. (Bár ez viszonylag egyszerűen megoldható, az egyik szakszervezet rendszeres automatikus utalást javasol beállítani, ha a módosítót elfogadják.)

Bírálják azt a szerintük a demokratikus jogokat korlátozó javaslatot is, hogy a közmeghallgatásokon nem kell sem személyes, sem online találkozási lehetőséget biztosítani a döntéshozó és az érintettek között. Az egyelőre sok kérdést felvető ingyenes jogsiszerzést pedig „szavazatmaximálási célúnak, átgondolatlannak, pazarlónak, és fenntarthatóság szempontjából is aggályosnak” nevezték. Ráadásul diszkriminatívnak tartják, hogy a gimnáziumi, szakgimnáziumi, technikumi és szakképző iskolai tanulóknak finanszírozzák azt, de a szakiskolásoknak nem.

„Ha szinte a tananyag részévé teszik a gyakorlati oktatást azzal, hogy kifejezetten vissza kell utasítania annak, aki nem akarja igénybe venni, az a visszautasítás mértékétől függően évi 20-40 milliárd forint kiadást jelent. Ennek az összegnek nagy része nem is fog hasznosulni, hiszen sokan várhatóan nem fogják megszerezni végül a jogosítványt, mivel nem tudják/nem akarják kifizetni a plusz órákat – vagy egyszerűen úgy döntenek, hogy mégsem akarják megszerezni a jogosítványt” – fogalmaznak.

Környezetvédelmi szempontból sem tartják helyesnek az „ilyen mértékű ösztönzést a jogosítványszerzésre és a gépjárművezetésre”, úgy látják: alternatívaként a kerékpárvételi lehetőséget is fel kellene ajánlani. Tartanak továbbá attól is, hogy – ismert hatástanulmány híján – az ingyenességgel nem tudni, hogy lesz kapacitása az autósiskoláknak tartani a lépést és hogy növeli ez a vezetni tanulás költségeit másoknak. Véleményüket részletesen kifejtve el is küldték a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyeztetésre megadott e-mail címére.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/Hegedüs Róbert)