Bár a svéd oktatás az egyik legelismertebb a világon, mégis fokozatosan csökken a színvonala a tanári szakszervezetek szerint.
Több ezren vonultak az utcára október 23-án, hogy az 1956-os forradalomra emlékezzenek, mellette pedig az oktatás és a rendszer problémáira hívják fel a figyelmet.
A szakszervezet azt írja, három pontban el tudtak érni érdemi változtatást a státusztörvény végrehajtási rendeleteiben.
Előfordulhat a munkaerő rendelkezésre állásának függvényében, hogy egy kémiatanár többet keres, mint egy történelemtanár vagy egy kisebb településen dolgozó, mint egy nagyobb településen.
A törvénytervezet értelmében a valódi munkavédelmi oktatás helyett a jövőben elegendő lenne az „oktatási tematika” átadása a dolgozóknak, egy aláírásért cserébe.
„Szavazatmaximalizálási célúnak tartja” és fenntarthatósági szempontból is bírálja a középiskolások ingyenes jogsiszerzését a Civil Közoktatási Platform.
Július végén jelent meg a tanév rendjének tervezet, amely többek között azt is tartalmazza, hogy június 21-ig kitolódhat a tanév – ezt több oktatási szervezet is kifogásolta.
Az oktatást is irányító tárca szerint míg a szakszervezetek a mereven szabályozott bérrendszereket követelik, ők tudatosan hagynak jelentős mozgásteret az iskolaigazgatóknak a teljesítménybérezésben.
Így a pályakezdők már 13,5 millió forintnak megfelelő fontot keresnek majd évente.
Két legyet ütne a kormány egy csapásra a státusztörvénnyel: kevesebbet kell egyeztetnie és még szembe is fordítaná egymással az oktatásüggyel elégedetlen szakszervezeteket. Akik azonban azt mondják, nem ülnek fel a megosztásnak, inkább összedolgoznak. Például egy hamarosan várható népszavazási aláírásgyűjtésben, miután kisebb meglepetésre a Kúrián a PSZ két kérdése átment. A másik hármat viszont a Kúria is elmeszelte.
Arról is beszélt a köznevelési államtitkár azért furcsa a státusztörvény kritikája, mert a szakszervezetek szerint a mostani oktatási rendszer sem jó.
A sztrájkköveteléseket ugyanis nem vonták vissza, csak nem akartak ugyanazokkal párhuzamos egyeztetéseket folytatni.
A 2025-ös felsőoktatási felvételin továbbra is maximum 500 pontot lehet elérni. Ebből legfeljebb 100 pontot intézményi pontként számíthatnak be az egyetemek. Ebbe a keretbe tartozik például a nyelvvizsga, amelyért akár 50 pont is járhat, egy nemzetközi eSport-versenyért 20 pontot, míg az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért akár 64 pontot is kaphattok. Összegyűjtöttük, mire jár pluszpont.
