Két nappal a tanév kezdete előtt szerdán végül megjelentek a státusztörvény végrehajtásáról szóló rendeletek a Magyar Közlönyben. Amelyről kétszer egyeztettek a szakszervezetekkel, de a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint végül nem kapták meg kihirdetés előtt, mi került bele a szövegbe az észrevételeikből és mi nem. Ennek ellenére azt írják, a végül megjelent rendeletet átnézve arra jutottak, három pontban sikerült érdemi változást elérniük a tárgyalásokon, így azoknak nagyon is volt értelme.

„Igaz ugyan, hogy a legfontosabb célokat nem sikerült elérni, így azt, hogy ne kerüljön kihirdetésre egy új jogállási törvény, ami a méltán rabszolgatörvénynek nevezett munka törvénykönyvénél is hátrányosabb, amelyet a végrehajtásáról szóló rendelet sem tud kompenzálni. Ezért támadjuk meg a törvényt az Akotmánybíróságnál. De ez egy másik történet. Azt is érdemes megvizsgálni, miben változott a tervezet” – írják a nedolgozzingyen.hu elnevezésű weboldalukon, ahol kiemelték a 112 oldalas jogi szövegben a szerintük legfontosabb módosításokat.

Bejegyzésük alapján a végül kijött rendelet legfontosabb változtatásai az eredetileg közzétett tervezethez képest:

• a szakszervezet kérésére azok a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók, akiknek a munkakörében nem előírás a középfokú végzettség, de rendelkeznek legalább egy szakmunkás képesítéssel, továbbra is megkapják a minimálbér helyett a garantált bérminimumot,
• nem lehet a fegyelmi vizsgálatokon az eredeti kötelezettségszegés mellett más, azzal összefüggő vétségre is kiterjeszteni az eljárást,
• részben visszakoztak a mesterpedagógus besorolásúak órakedvezményének csökkentése kapcsán.

Azt írják ugyanakkor, hogy vannak olyan részek, amelyek szerintük végül a tanárokra nézve hátrányosabb formában kerültek be, mint ami az előzetes rendelettervben szerepelt. Mint írják, ilyen „annak a szabálynak a kiiktatása, amely lehetővé tette volna, hogy fegyelmi határozat megtámadásakor, pervesztés esetén a fegyelmi elmarasztalás mellett még a bíróság által megállapított költségek méltányosságból mérsékelhetők vagy elengedhetők legyenek”.

Ám úgy látják, „ha nincs egyeztetés, ha nincsenek szakszervezetek, amelyek felhangosítják a legdurvább rendelkezéseket, akkor azok benne maradnak a jogszabálytervezetben”.

„Ilyen lett volna a hathavi próbaidő, a hathavi lemondási idő, a hónapokkal későbbi rendkívüli felmentés. De ha nem szólunk, nem számítana a jubileumi jutalomba a GYED és a GYES időszaka, nem járna a NOKS-dologzóknak az évi 50 munkanap szabadság, és még sorolhatnánk” – fogalmaz a bejegyzés.

(Kiemelt kép: a státusztörvény frakcióegyeztetése, ahová az ellenzéki pártok meghívták az oktatási érdekképviseleteket, szót a belügy azonban nem adott nekik. Fotó: Rétvári Bence Facebook-oldala)