Az oktatást is irányító tárca szerint míg a szakszervezetek a mereven szabályozott bérrendszereket követelik, ők tudatosan hagynak jelentős mozgásteret az iskolaigazgatóknak a teljesítménybérezésben.

„Az eskü szövegéről nincs döntés, azt jogszabály nem fogja rögzíteni, megszövegezésére a Magyar Rektori Konferencia és a Nemzeti Pedagógus Kar kap felkérést”

– írta kérdésünkre a Belügyminisztérium (BM) a státusztörvény végrehajtási rendelettervezetében szereplő pedagógus-esküről. „Számos hivatás esetén bevett gyakorlat a diploma átvételekor az eskütétel, ez az orvosok esetén a leginkább közismert. A tervezet szerint a pedagógusképzésben az eskü intézménye a következő tanévben végző hallgatók körében kerül felmenő rendszerben bevezetésre” – fejtették ki, vagyis a már a pályán lévő pedagógusokat ez nem érinti.

Arra is rákérdeztünk, a januári jogállás-váltás után miért júniustól kötelező az eskütétel és azt miért csak a végrehajtási rendeletben „rejtették el”. Ez utóbbira azt írták, az „a jogalkotás sajátosságaiból következik”. Az időpontról pedig, hogy a jogállás-váltás januári időpontja után az első lehetséges alkalom az eskü letételére a 2024. május 31. utáni időszak – vagyis amikor először diplomáznak már a státusztörvény hatálya alatt pedagógusok.

Tudatosan hagynak jelentős mozgásteret az igazgatóknak

Rákérdeztünk arra is, hogy szakszervezeti részről kritizálták, hogy a tervezet nem tartalmaz pontos részleteket a teljesítményalapú bérdifferenciálásról, például a szempontok súlyozását, így az érdekvédők szerint az iskolaigazgatók szubjektív döntése lehet az elvileg több százezres pluszjuttatások megítélése.

„A szakszervezetek jellemzően a mereven szabályozott bérrendszereket követelik, majd kritizálják azok rugalmatlanságát. Az új struktúrában a tervezet tudatosan jelentős mozgásteret kíván biztosítani az igazgatóknak a bérezés területén azzal, hogy a differenciálásra vonatkozó irányadó szempontrendszert a törvény már tartalmazza”

– írta a BM ezzel kapcsolatban.

Állítják, a pedagógusok többsége támogatja a teljesítménybérezést – bár azt nem fejtették ki, ezt mi alapján írják. „Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni. 20%-kal növelt illetmény illeti meg azokat a pedagógusokat, akik a kedvezményezett és a felzárkózó települések valamelyikén elhelyezkedő intézményben dolgoznak, továbbá azokat, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10% a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya” – teszik hozzá.

Megjegyezve: a pótlékrendszer az eddigi pótlékokat is tartalmazza. Emellett az előmeneteli rendszer öt fokozatához – a gyakornoktól a kutatótanárig – bérsávokat rendeltek. Ahogyan arról korábban írtunk, ezek elég tágra nyitott intervallumok, ezeket nem a végrehajtási rendelet, hanem maga a státusztörvény tartalmazta. E szerint a bruttó bérek a követketők lehetnek:

• Gyakornok esetén: a kormány által rendeletben megállapított összeg, de legalább 400 000 forint (ezt 440 ezerben állapította meg a tervezet)
• pedagógus I. esetén 410 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig,
• pedagógus II. esetén 430 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig,
• mesterpedagógus esetén 520 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig,
• kutatótanár esetén 640 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig terjedhet.

Ehhez számos szempont szerepel a törvényben, egyik a fenntartó anyagi mozgástere, emiatt sokan szkeptikusak a nagy számokkal. A tárca szerint viszont a bérsávokon belül a tapasztalat, a teljesítményértékelés és további szakmai szempontok alapján tudja majd a munkáltató megállapítani a bért. „A kormánynak - a törvényi előírásnak megfelelően - a gyakornokok bérét kell rendeletben meghatároznia, a többi kategóriában az intézményvezetők a sávhatárok között állapíthatják meg az illetményeket” – fogalmaznak. Rákérdeztünk a pedagógus I-II fokozat alsó határánál magasabb gyakornoki bérekre is, ám arra ennél részletesebben nem tértek ki.

Mérlegelik a javaslatokat

A pénteken 10 órára összehívott egyeztetés kapcsán azt írták, „a tárca a végrehajtási rendelet tervezetének véglegesítésénél is mérlegelni fogja a szakszervezetek javaslatait”, miután leírásuk alapján a státusztörvényt is 34 területen módosították az egyeztetések után.

Az érdekképviseletek azonban ezután sem tűntek túlzottan elégedettnek vele. Lévén, úgy vélik, az általuk problémásnak tartott pontok egy része ugyan változott, de számos viszont benne maradt, mint – ugyan csak járáson belül és más korlátozásokkal – a pedagógusok átvezénylése és – csak a tankerület által adott eszközökön, de – a laptopok ellenőrzése.

Hogy az egyeztetésen, ahová a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetét és a Nemzeti Pedagógus Kart hívták meg, végül mire jutnak a felek, arról természetesen be fogunk számolni.

(Kiemelt kép: MTI / MTVA / Faludi Imre)