Helyi szakszervezeti csoportok megalakítására buzdítja a pedagógusokat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A felhívás apropója a 2026-ra tervezett pedagógus-béremelés, amelynek részletszabályai szerinte annyira hiányosak, hogy komoly kiszolgáltatottságba sodorhatják az érintetteket.
A szűkös költségvetési források miatt a román kormány számos, a tanároknak és óraadóknak kedvezőtlen intézkedést vezetne be. Az oktatási szakszervezetek tanévkezdés helyett tüntetésre készülnek szeptember 8-án.
A pedagógusbér-emelésről, a plusz juttatásokról és a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremeléséről is egyeztetett a kormánnyal a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete november 19-én a Belügyminisztériumban.
Az év első sztrájktárgyalásán többek között azt is tisztázták, mihez képest emelkednek 32 százalékkal a pedagógusbérek.
Négy törvényjavaslatot fogadtak el Dél-Koreában a tanárok munkakörülményeinek javítása érdekében.
„Szavazatmaximalizálási célúnak tartja” és fenntarthatósági szempontból is bírálja a középiskolások ingyenes jogsiszerzését a Civil Közoktatási Platform.
Aki szakszervezeti tag, kérheti, hogy a munkahelye automatikusan utalja át a tagdíját az érdekvédőknek havonta. Mások mellett azonban a pedagógusoknál is megszűnne ez a lehetőség, az érdekképviseletek tiltakoznak, megfojtást emlegetnek, de közben megoldást is javasolnak.
Két legyet ütne a kormány egy csapásra a státusztörvénnyel: kevesebbet kell egyeztetnie és még szembe is fordítaná egymással az oktatásüggyel elégedetlen szakszervezeteket. Akik azonban azt mondják, nem ülnek fel a megosztásnak, inkább összedolgoznak. Például egy hamarosan várható népszavazási aláírásgyűjtésben, miután kisebb meglepetésre a Kúrián a PSZ két kérdése átment. A másik hármat viszont a Kúria is elmeszelte.
Ő mentette fel a két eljárás alá vont egyetemi vezetőt a protekciós etikai ügyben.
A kanadai nő viszont a szakszervezet segítségét kéri.
Pintér Sándorhoz ugyanis a frakciók egy-egy tagja mellett egy szakértőt is küldhetnek, erre a helyre hívták meg az oktatási civilek képviselőit. Kérdés, hogy beengedik-e őket.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
