2009. május. 23. 08:35
Eduline
Utolsó frissítés: 2009. május. 23. 08:34
Közoktatás
A sikeres vizsga receptje a Műszaki Egyetemen
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán mérnök informatikus szakra járok. Eddig még nem volt érkezésem túl sokat foglalkozni azzal, hogy megemlékezzek bejegyzés formájában a vizsgaidőszakról, pedig számomra már hétfőn elkezdődött. A KTH-s időszámítás szerint még csak pótlási hét van, de szerencsére most is van vizsga, így akinek nem kell pótolni semmit (mert nem lógta el az órák 80%-át), az nekifuthat egy BSZ* vizsgának péntek reggel.
Így teszek én is. A lazítsunk vizsgaidőszak előtt, kicsit túl lazítósra sikeredett, úgyhogy most már kapkodás jellege van a felkészülésnek. Még van a holnapi nap, aztán gyerünk, csobbanás a mélyvízbe. Mellesleg a bsz vizsgáról érdemes tudni, hogy tökéletes felkészültség nélkül nem nagyon érdemes elmenni, mert nagy az esélye (inkább nagyon nagy, sőt valószínű), hogy bukás lesz a vége.
A vizsga menete (előző félévből kiindulva) a következő: tételhúzás, kidolgozás. Mikor úgy érzem, hogy elég lelki erőt gyűjtöttem a megmérettetésre, akkor jelentkezem és a következő beérkező vizsgáztató tanárral keresünk egy kellemes helyet, ahol elcseveghetünk az érdekfeszítő matematikai problémákról. Átnézi, hogy miket is írogattam a papírra, majd esetleg belekérdez, ha minden ok, akkor a többi tételből véletlenszerűen tesz fel kérdéseket, hogy lássa, tényleg tudok és nem csak szerencsém volt, hogy azt a tételt húztam, amit megtanultam.
A lényeg az időzítésen és a tárgyanyag szempontjából irreleváns tudáson van. Magyarán jó vizsgáztató tanárt kell kifogni. És itt van egy pici játék a dologban, mert ha már megvan, hogy kinél szeretnék vizsgázni, akkor olyan időpontban jelentkezek, amikor várható a kívánt vizsgáztató felbukkanása. Szinte minden ezen múlik, legalábbis sok esetben. Persze lehet, hogy csak a tömeghisztéria hatása, hogy egy-egy szigorúbb tanárnál mindenki rosszabbul teljesít és ezért nagyobb a bukási arány. De lehet, hogy tényleg többen buknak egyes tanároknál. Ilyen fejtegetésekbe botor dolog lenne belemenni.
*BSZ = Bevezetés a Számításelméletbe (II.)
Az írásért köszönet illeti tmichel-t, aki a vizsgaidőszak alatt időt szakít tapasztalatainak megosztására. Internetes blogja itt olvasható
A vizsga menete (előző félévből kiindulva) a következő: tételhúzás, kidolgozás. Mikor úgy érzem, hogy elég lelki erőt gyűjtöttem a megmérettetésre, akkor jelentkezem és a következő beérkező vizsgáztató tanárral keresünk egy kellemes helyet, ahol elcseveghetünk az érdekfeszítő matematikai problémákról. Átnézi, hogy miket is írogattam a papírra, majd esetleg belekérdez, ha minden ok, akkor a többi tételből véletlenszerűen tesz fel kérdéseket, hogy lássa, tényleg tudok és nem csak szerencsém volt, hogy azt a tételt húztam, amit megtanultam.
A lényeg az időzítésen és a tárgyanyag szempontjából irreleváns tudáson van. Magyarán jó vizsgáztató tanárt kell kifogni. És itt van egy pici játék a dologban, mert ha már megvan, hogy kinél szeretnék vizsgázni, akkor olyan időpontban jelentkezek, amikor várható a kívánt vizsgáztató felbukkanása. Szinte minden ezen múlik, legalábbis sok esetben. Persze lehet, hogy csak a tömeghisztéria hatása, hogy egy-egy szigorúbb tanárnál mindenki rosszabbul teljesít és ezért nagyobb a bukási arány. De lehet, hogy tényleg többen buknak egyes tanároknál. Ilyen fejtegetésekbe botor dolog lenne belemenni.
*BSZ = Bevezetés a Számításelméletbe (II.)
Az írásért köszönet illeti tmichel-t, aki a vizsgaidőszak alatt időt szakít tapasztalatainak megosztására. Internetes blogja itt olvasható
