Még mindig toronymagasan elsőben a legnagyobb az évismétlők aránya – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére megküldött adataiból, ugyanis az elmúlt tanév végén százból továbbra is mintegy öt olyan gyerek volt, akiknek idén újra kell járniuk az első osztályt. Rajtuk kívül ötödikben és hetedikben is magas volt a bukási arány.
93995 elsős kisdiák közül 4246-nak kell a 2025/2026-os tanévben évet ismételnie, mely 4,5 százalékos bukási arányt jelent. Ez szinte teljesen megegyezik az előző tanévi adatokkal. A többi évfolyamon általános iskolában az évet ismétlők száma a következőképpen alakult:
- második 1167 fő (90 850-ből)
- harmadik 696 fő (92 280-ból)
- negyedik 774 fő (89 667-ből)
- ötödik 1 456 fő (93 428-ból)
- hatodik 1334 fő (94440-ből)
- hetedik 1382 fő (80856-ból)
- nyolcadik 591 fő (78 775-ből)
Az adatokból látszik, hogy ötödikben 1,56 százalék, míg hetedikben még ennél is több, 1,7 százalék volt az évismétlők aránya.
Külön kell kérelmezni a plusz egy év ovit, de nem mindenkinek
Az elkeserítő statisztikákért a kormány egyik korábbi intézkedése is felelős, hiszen ha egy nagycsoportos augusztus 31-ig betölti hatot, akkor 2020 óta csak akkor maradhat még egy évet az óvodában, ha a szülő ezt külön kérelmezi az Oktatási Hivatalnál.
A mostani tanévben ezt az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 2025. december 29-től 2026. január 19-ig van lehetősége a szülőknek. Ha valaki erről a határidőről lecsúszik, akkor 2026 szeptemberében a hatéves akkor is elkezdi az elsőt, ha még nem lesz érett az iskolára.
A kérvényt egyedül abban az esetben nem kell beadni, ha a hatéves január 18-ig a szakszolgálattól megkapja az SNI/BTMN státuszt. Eddig a napig kell a szülőknek az óvodában bemutatniuk a szakértői véleményt, és ez alapján az intézmény rögzíti a köznevelési információs rendszerben, hogy a gyerek még egy évet maradhat az óvodában. (Egyébként a KSH friss, 2024-2025-ös tanévre vonatkozó adataiból kiderült, hogy az óvodákban már 12748 sajátos nevelési igényű gyerek volt. Ez a szám 2020-ban és 2021-ben még 10 ezer körül mozgott, majd 2022-ben átlépte a 11 ezret, és 2023-ban pedig a 12 ezret.)
Ha azonban a szakvélemény nem készül el határidőre vagy addig nem kapnak időpontot a szakszolgálathoz, akkor a szülőnek január 19-ig ugyanúgy kérelmezniük kell a plusz egy év óvodát.
Mivel a beadási határidő rövid és ráadásul belecsúszik az év végi ünnepekbe, ezért érdemes időben beszerezni azokat a dokumentumokat, amiket a szülők a kérelemhez csatolni szeretnének. Ilyen lehet például szakorvosi, fejlesztőpedagógusi, védőnői igazolás vagy óvodapedagógusi szakvélemény. Emellett a szülőknek egy saját maguk által megfogalmazott indoklást is le kell adniuk, ebben nagy segítség lehet a Szülői Hang segédlete.
Felmérték az elsősöket és a másodikosokat
Mivel elsőben az évismétlők aránya továbbra is magas, ezért hozta feltehetően azt a jogszabályt a kormány, hogy az iskolába készülő nagycsoportosoknak kötelezően naponta összesen 45 perces foglalkozásokon kell részt venniük. Ez persze nem mindig olyan egyszerű, hiszen ha van rá lehetőség, akkor ezeket a foglalkozásokat külön helyiségben kell tartani. A helyhiány mellett a gyakorlatban ezt az is nehezítheti, ha az óvodában nem homogén, hanem vegyes csoportok működnek.
Ezen kívül a 2025/2026-os tanévben az iskolák október 10-ig mérték fel azokat az elsősöket és a másodikosokat, akik az óvodai jelzések és a tanévkezdete óta szerzett tapasztalatok alapján fejlesztésre szorulnak.
A végleges névsort a tanítóknak decemberig kell leadniuk ezekről a tanulókról, ezután pedig javasolhatják nekik a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását.
