Pont annyival csökken a felsőoktatásba járók száma, amennyivel a 18-24-es kososztály aránya a társadalmon belül.

A hallgatói létszám csökkenése összhangban áll a társadalmon belül a 18-24 éves korosztály létszámának a csökkenésével, így nem a jelenlegi felsőoktatás-politika okolható érte - írja a vonatkozó statisztikai adatok összehasonlítása után az Egyetemi Polgár.

Az viszont továbbra is elgondolkodtató, hogy miért nem nő a korcsoporton belül a hallgatók aránya. Ahogy a blog írja, korábbi kutatásaink és a mostani adatok regionális elemzése azt mutatja, a felsőoktatás kimerítette rekrutációs tartalékait a középosztályban, viszont egyre reménytelenebbül kerül távol a továbbtanulás a szegénységtől sújtott társadalmi csoportok és régiók gyermekeitől.

Erről viszont - jegyzi meg a szerző - a politikai döntéshozók tehetnek.

Az viszont ugyancsak a demográfia alapján előrevetíthető, hogy néhány évig még tart a csökkenés, majd kiegyensúlyozódik és enyhén növekszik is a továbbtanulói bázis. A nagy kérdés azonban, ami mindezt befolyásolhatja, hogy folytatódik/erősödik-e az eleve külföldön egyetemet kezdők számának növekedése – ők minden értelemben hiányozni fognak - áll a bejegyzésben.

A KSH adatai szerint az előző tanévi 295 ezerről 287 ezerre csökkent a hallgatók létszáma a 2016/17-es tanévre.