Nagyjából négyszer annyiba, mint a családi pótlék.
Az adatokból jól látszik, hogy nagyban befolyásolhatja az egyetemválasztást a lakóhely is. A vidéki lakosú gólyák nagyobb valószínűséggel választottak a lakóhelyükhöz közelebb eső egyetemet.
A felsőoktatásra valóban több jut, de a közoktatásban már nem ennyire jó a helyzet.
A 2024/2025-ös tanévben több pedagógus dolgozik az általános iskolákban, mint tavaly, miközben a tanulók száma tovább csökkent.
Lassan több mint 10 éve folyamatosan nő a nem állami iskolákba és óvodákba járó gyerekek aránya.
A Magyar Fiatalok 2024 kutatás gyorsjelentésének bemutatásán kiemelték, hogy a felmérés szerint a magyar fiatalok sikeresek, itthon szeretnének maradni, biztos munkájuk van, és a családok, valamint a gyerekvállalás mellett állnak. Ezt viszont más kutatások nem igazán erősítik meg.
Míg a budapesti diákok többsége gimnáziumban tanul, addig szinte az összes megyében inkább a szakképzést választják a fiatalok.
Az első öt helyre két fővárosi és három vidéki intézmény került.
13,6 százalékról 15,2-re nőtt a 60 vagy annál idősebb tanárok aránya az általános iskolákban országszerte.
2023-ban az Európai Unióban 7,7 millió női tudós és mérnök dolgozott, ami 381 200 fővel több, mint 2022-ben.
Január 20-ig kérvényezhetik a szülők az Oktatási Hivatalnál, hogy nagycsoportos gyerekük még egy évet maradhasson az óvodában. A tavaly ilyenkor közölt előzetes statisztikák alapján magasabb volt az automatikus elfogadás aránya, mint idén, de a szakszolgálati vizsgálattól sem kell kétségbe esni.
Maximum 3 fős, egyetemistákból álló csapatok jelentkezését várják októberig.
80 éves óvodapedagógus, 76 éves angoltanár – az idei tanévben mintegy tízezerre tehető azoknak a pedagógusoknak a száma, akik nyugdíjasként a nyugdíjuk mellett főállásban vagy megbízással óraadóként alkalmaznak a közoktatásban és a szakképzésben.
