Az adatokból jól látszik, hogy nagyban befolyásolhatja az egyetemválasztást a lakóhely is. A vidéki lakosú gólyák nagyobb valószínűséggel választottak a lakóhelyükhöz közelebb eső egyetemet.
A 2025-ös felvételi adatok szerint a Felvi oldalán, Budapest továbbra is vezeti a rangsort a felsőoktatási tanulmányokat kezdők körében – 37 634 gólyát vettek fel alap- és osztatlan képzésre –, de a jelentkezők közel fele vidéki intézményben kezdi meg tanulmányait. Ez azt mutatja, hogy már nem kizárólag fővárosközpontú a felsőoktatás.
Az alap- és osztatlan képzésre felvettek száma, vármegyék szerint
A legnagyobb vidéki egyetemvárosok – Debrecen, Szeged, Győr és Pécs – továbbra is komoly vonzerőt jelentenek: Debrecenbe (Hajdú-Bihar vármegye) több mint 6 000, Szegedre (Csongrád-Csanád vármegye) közel 6 000, Győrbe (Győr-Moson-Sopron vármegye) és Pécsre (Baranya vármegye) pedig több ezer hallgatót vettek fel. A keleti és nyugati nagyvárosok regionális felsőoktatási központként stabilan tartják vagy erősítik pozíciójukat.
Ezek a legélhetőbb magyar egyetemi városok
A lakóhely szerinti adatok is a vidéki jelenlét erősödését mutatják: a 61 778 fő vidéki lakosú felvett hallgató a belépők többségét adja. Pest vármegye 12 448 gólyával vezet, de a keleti régiók (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) mind 4 000 fő feletti létszámot hoztak. Nyugaton és délen Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Baranya vármegyék szintén több ezer új egyetemistával képviseltetik magukat.
Az alap- és osztatlan képzésre felvettek száma lakóhely szerint (csak a vármegyék, Budapest nélkül)
Az adatok alátámasztják, hogy a vidéki felsőoktatás nem veszít jelentőségéből: a hallgatók sokszor lakóhelyükhöz közel keresnek minőségi képzést, ami erősíti a regionális egyetemvárosok megtartó erejét.
