Korábban az Eduline-on már bemutattuk, hogy mit takar a szabadszedéses menza az iskolákban, most viszont azt szerettük volna megtudni, mi a folyamata annak, hogy bevezessék az új rendszert.

Önkormányzatok által megvalósuló szupermenza

A Budavári Önkormányzat lapunkat arról tájékoztatta, hogy a kerületükben már minden önkormányzati iskola áttért az úgynevezett „szupermenzára”. A bevezetés nem pályázati alapon történik, hanem az önkormányzat, mint fenntartó kezdeményezi a szolgáltatónál a rendszer bevezetését. A közétkeztetés közbeszerzés útján valósul meg, és a szerződésben rögzítik a szabadszedéses szolgáltatás műszaki és higiéniai feltételeit.

Külön előírás nincs az átálláshoz, arról, hogy az iskoláknak milyen kötelességei vannak a szupermenza bevezetésében, arról maga az üzemeltető dönt. Az étkeztető cég felméri az iskola helyiségeit, és megállapítja, hogy szükséges-e átalakítás vagy bővítés. Az esetleges beruházások és a költségek megosztása mindig egyedi megállapodás kérdése. A legtöbb esetben elegendő kisebb felújítás és új berendezések – például melegen tartó vagy salátás pultok – beszerzése. Az oktatást segítő tájékoztató anyagokat is, melyeket az étkezőben helyeznek ki, a szolgáltató biztosítja.

„Miután a szabadszedéses tálalási forma a szolgáltató részéről teljes kontrollt igényel, így ez a fajta szolgáltatás a gyakorlatban a tálalókonyhák és ebédlők üzemeltetésének teljes átadásával valósul meg. Innentől kezdve az adott szolgáltató felel az összes szabály betartásáért, szakhatósági engedély, és egyéb a működéssel kapcsolatos hivatalos engedélyek, bejelentések meglétéért” – tájékoztat róla az önkormányzat.

Ferencvárosban idén novemberben két kerületi iskolában vezetik be a szabadszedéses étkeztetést. Ehhez mindkét intézmény étkezőjét átalakították, melyhez a vonatkozó EMMI-rendelet és a NÉBIH jó higiéniai gyakorlata, és az élelmiszerbiztonsági előírások az irányadóak.

„Mivel az önkiszolgáló menzát másképp kell használni, mint a hagyományosat, az új hely kialakításánál figyelembe kell venni, hogy hány menü közül lehet választani, van-e salátás vagy hideg tálalópult. Ezen felül a szükséges eszközöket is be kell szerezni és a közétkeztetési rendelet előírásainak megfelelő tájékoztatást kell adni a menüről” – nyilatkozta Kovács András alpolgármester.

Az átalakításhoz nincs szükség előzetes engedélyekre, azonban a bevezetés után várható szakhatósági ellenőrzés. Az alpolgármester szerint az önkiszolgáló tálalási forma tervezése alatt nagy segítségre lehet a konyhatechnológus szakemberek tudása, valamint korábbi NÉBIH ellenőrök állásfoglalásai.

Az önkormányzat a menük összeállításáról azt mondta lapunknak, hogy az étlap egy levest, két különböző főételt, valamint háromféle salátát és két öntetet kínál, és az alapanyagok mindig szezonálisak. Hetente egy húsmentes napot is tartanak, dietetikussal egyeztetve. A diétás étkezőknek pedig a diétájuknak megfelelő étkezéseket biztosítanak, melyet személyre szabottan, egyenként csomagolva küldi el az iskolákba.

A ferencvárosi program célja, hogy a jövőben minden kerületi oktatási intézményben elérhető legyen a szupermenza. A kezdeményezést a MAMZA, a szülői munkaközösségek hálózata támogatja, amely a fenntartható étkezési szokások és a közösségi szemléletformálás mellett egy helyi élelmiszer-ellátási lánc létrehozását is tervezi - kosárközösségekkel, délutáni sulipiacokkal és közösségi eseményekkel.

Jelesre vizsgázott a svédasztalos menza a II. kerületben

Szabadszedéses menza bevezetése az iskolák szemszögéből

Lackó Gábor, a Budapest XIV. Kerületi Németh Imre Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy intézményükben már egy ideje szabadszedéses rendszer működik, melyet számukra a Hungast biztosít. A szükséges eszközök és berendezések – például melegen tartó pultok, a salátákhoz hidegen tartó pult, evőeszköztartók és asztalok – beszerzését az étkeztető cég intézte. Az étkező átalakítására szerencsére nem volt szükség, mivel néhány évvel korábban már felújították, a munkálatokat szintén a Hungast végezte. Az új rendszer bevezetésekor így mindössze a berendezések és bútorok áthelyezésére volt szükség. Az iskola konyháján pedig szintén az étkeztető cég emberei dolgoznak.

Az étkezésre jogosult diákok listáját a pedagógusok egy előre összeállított nyilvántartás alapján ellenőrzik. A menza díja attól függ, hogy a tanulók hány étkezésre fizetnek elő: reggelire és ebédre, vagy mindháromra – uzsonnával együtt. A háromszori étkezés napi díja 1098 forint, ebből a reggeli 146, az ebéd 806, az uzsonna pedig 156 forintba kerül.

A szabadszedéses rendszer bevezetése óta jelentősen csökkent a kidobott étel mennyisége – előfordul, hogy egy nap kevesebb mint tíz kilogramm maradékot kell csak megsemmisíteni. Emellett nőtt a választék is: korábban kétféle, most már háromféle étel közül választhatnak a diákok.

Van, ahol az önkormányzat keres étkeztetőt

Nagy Ildikó, a Budavári Általános Iskola igazgatója lapunknak elmondta, hogy intézményükben az önkormányzat kötött szerződést az étkeztető céggel, amely minden szükséges eszközt biztosított, így az iskolának nem kellett új felszerelést beszereznie.

A szabadszedéses tálalás bevezetése nem igényelt jelentős átalakítást vagy átépítést sem, mivel az ebédlő megfelelőnek bizonyult a szedőpultok és egyéb tálalófelületek kényelmes, biztonságos elhelyezéséhez. Az étkezési díjak befizetésének ellenőrzése modern, QR-kódos rendszeren keresztül történik. Itt egy diák napi étkezése 712 forintba kerül; az ár az új menzarendszer bevezetésétől függetlenül mintegy 10 százalékkal emelkedett.

Az elmúlt évekhez képest ugyanakkor jelentősen csökkent az ételhulladék mennyisége. A tanulók megtanulták, hogy csak annyit szedjenek, amennyit valóban meg tudnak enni, és a referenciaadagokat is tudatosan követik.

Az igazgató szerint a gyerekek kifejezetten elégedettek az új menzával, örülnek annak, hogy többféle étel közül választhatnak. Az ételek ízét is jobbnak tartják, mint korábban, és számos pozitív visszajelzést kap az iskola az étkeztetéssel kapcsolatban. Az étkeztető cég minden nap plusz menüvel (pufferételekkel) is készül arra az esetre, ha valamelyik fogás elfogyna, így senkinek nem kell lemondania a választás lehetőségéről.

Ilyen a szupermenza egy alapítványi iskolában

A Közgazdasági Politechnikumban Kováts Lívia, az iskola ügyvezető koordinátora mesélt arról, hogyan vezették be az alapítványi iskolában a szabadszedéses menzát.

Az iskolában egy tanévben általában mintegy 520 diák tanul, közülük korábban 200-240-en étkeztek a menzán – vagyis a tanulók kevesebb mint fele. Pedig a tanítás gyakran késő délutánig tart, így sok gyerek csak későn jutott meleg ételhez otthon.

A legnagyobb kihívást az ebédlő kialakítása jelentette, mivel a helyiség korábban közösségi térként szolgált. Délelőtt és délután tanulásra, csoportmunkára használták, egyik végében büfé, a másikban diákkonyha működött, ahol a diákok maguk melegíthették az ételüket. Ahhoz, hogy 200–300 diák kulturáltan tudjon ebédelni, és csak azok léphessenek be, akik ténylegesen befizettek az étkezésre, komoly átalakításokat kellett végezni. A büfét és a diákkonyhát másik helyiségbe költöztették, víz- és szennyvízvezetékeket építettek ki, és modern beléptetőrendszert is kialakítottak. Az ebédlőbe a diákok ma már kártyával jutnak be, a kapu pedig csak az étkezési időben működik, így a többi szünetben a diákok továbbra is szabadon használhatják a teret.

A változtatásoknak köszönhetően ma már naponta 350–360 tanuló étkezik az iskolában. A Politechnikum is a Hungasttal szerződött. A rendszer bevezetésénél fontos volt az iskola számára az árképzés. A diákok eddig 1000 forint körül fizettek az ételért, a szabadszedéses menzán pedig 1300 forintba kerül a napi adag.

Korábban az iskola saját dolgozói tálaltak, de a szabadszedéses rendszer bevezetésével ez túl nagy felelősséget és több munkaerőt igényelt volna, így a Hungast nemcsak az étkeztetést, hanem a konyhai személyzetet is biztosítja.

A felszerelés részben az iskola korábbi készleteiből, részben az étkeztető cég beszerzéseiből állt össze. Az evőeszközök és tányérok az iskolától származtak, míg a melegen és hidegen tartó pultokat, valamint a leveses edényeket a Hungast biztosította. Az étkeztető cég szakmai javaslatokkal is segítette az iskola munkáját, például abban, hogy milyen tálalóeszközök és pultok szükségesek az elképzeléshez.

A diétás étrendet igénylő tanulóknak itt is külön küldik ki a napi adagjukat lezárt, fóliázott dobozban. A legtöbb diák azonban háromféle fogás közül választhat, amelyek közül mindig van egy vegetáriánus opció is.

A logisztika azonban nem könnyű: az iskolában két ebédszünet áll rendelkezésre, és ilyenkor 160–180 diák étkezik egyszerre, emiatt a menza működtetése komoly szervezést igényel. A változások hatása azonban egyértelműen pozitív. Az ételhulladék mennyisége drasztikusan csökkent. Kezdetben napi 15–17 kilogramm maradék keletkezett, ma már ez 5–7 kilogramm körül mozog. Az eredményeket naponta mérik, és az ebédlő bejáratánál ki is függesztik, hogy mindenki lássa, mennyi étel került a kukába.

Nyitóképünk csak illusztráció