Március közepén jelentette be az államtudományi képzéseiről ismert Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hogy 2025 szeptemberétől pedagógus- és bölcsészképzésekkel bővítik az egyetem képzési kínálatát. A részletekről Veszelszki Ágnes tanszékvezetőt, az induló kar rektori megbízottját kérdeztük.

Nemeskürty István nevét viselő tanárképző kart indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem - osztotta meg a honlapján március 19-én az NKE, hozzátéve, hogy a leendő hallgatókat 2025 szeptemberétől fogadják majd az új karon, amin a pedagógusképzés "széles spektruma" mellett "átfogó bölcsészettudományi képzés is indul."

A bejelentés azért is meglepő, mert a 2012-ben alapított Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapjáraton a Magyarországon - egyetemi keretek között - máshol aligha elérhető különféle közszolgálati hivatásokat kínáló képzéseiről ismert. Olyan szakokat indítanak többek között, mint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon elérhető katonai vezető vagy katonai infokommunikáció, de lehet jelentkezni állami légiközlekedés alapképzésre is, a Rendészettudományi Karon pedig többek között bűnügyi hírszerzői, nyomozói és katasztrófavédelem képzés is elérhető. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon pedig nemzetközi igazgatási, államtudományi, nemzetközi tanulmányok vagy akár kommunikáció- és médiatudomány képzések is indulnak.

A specifikus képzések miatt az intézménybe jellemzően évi 4-6 ezren jelentkeznek, és még kevesebb hallgatót vesznek fel. 2023-ban például 5563 jelentkező közül mindössze 2264-en kerültek be, az idei felsőoktatási jelentkezési statisztikái szerint pedig 2024-ben a jelentkezési listájuk első helyén 2688-an jelölték meg az NKE valamelyik képzését.

Nem igazán illik bele tehát a pedagógusképzés az egyetem arculatába. Veszelszki Ágnes, az NKE Digitális Média és Kommunikáció Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, és az induló tanárképzés rektori megbízottja szerint ugyanakkor a rendészettudományi, hadtudományi, víztudományi, nemzetközi tanulmányok és államtudományi képzés mellett a tanári, pedagógusi pálya is közszolgálatnak tekinthető.

"Az ezt a hivatást választó fiatalok is a közösségért, a társadalomért dolgoznak majd, az oktatáson keresztül. Márpedig az NKE fő feladata a magyar állam működtetésében legfontosabb szerepet vállaló szakemberek képzése"

- mondta.

Arról, hogy a pedagógus- és bölcsészettudományi területen belül milyen képzések indítását tervezi a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a megjelent közleményben nem számolnak be. Veszelszki Ágnes azonban az Eduline-nak elárulta, hogy többek között magyar-, a történelem-, angol- és német szakos képzésekre várják majd a hallgatókat, de a tervek szerint kínálnak majd földrajz és komplex természettudomány szakot is a leendő tanároknak. Ezeken kívül tervezik tanító- és óvodapedagógus képzés indítását is.

Arra a kérdésünkre, hogy az új képzések várhatóan milyen hallgatói létszámmal indulnak majd, a rektori megbízott azt a választ adta, hogy az NKE specialitása, hogy a képzések kiscsoportos formákban zajlanak. Ebből tehát arra következtethetünk, hogy a tervezett bölcsész- és pedagógusképzések is kis létszámmal indulnak majd, a rektori megbízott szerint "szinte egyéni pályakövetéssel". Mindezek elindításához értelemszerűen a kampusz és a kollégiumi férőhelyek bővítésére is szükség lesz, de a docens szerint a sportolási lehetőségeket is bővítenék, később pedig a hallgatói létszámot is szeretnék majd növelni.

"A Kormány tervei szerint a jövőben a tanártovábbképzés módszertani alapjának és szakmai programjának kialakításáért felelős központot, illetve a tanártovábbképzés lebonyolításért felelős szervezési egységet is az NKE-n alakítják ki. Ehhez új kutatóhelyek alapítása, új oktatási és képzési helyszínek létrehozása és a meglévő kollégiumi kapacitások bővítése szükséges. Ennek érdekében a Kormány a legutóbbi ülésén döntött a Ludovika Campus további infrastrukturális fejlesztésének támogatásáról is. Az erről szóló törvényjavaslat hamarosan az Országgyűlés elé kerül" - szerepel a már említett közleményben.

A szakszervezetek aggódnak

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közleményében arra is kitérnek, hogy míg a tanárképzés csak jövő szeptemberben indul, az egyetemen egy "új felsőoktatási központ, valamint tudományos műhely alakul, amelyek a tanárképzés és tanártovábbképzés területén végzett tevékenység mellett a kapcsolódó tudományos és módszertani háttér biztosítását is szolgálják." Ennek működése már 2024. szeptember 1-jén elindul, a tanártovábbképzés új rendszerének kialakítása pedig "folyamatban van a Belügyminisztérium irányításával."

Veszelszki Ágnes szerint a Nemeskürty István Tanárképző Kar feladata a tanárképzés lesz. A tanártovábbképzést pedig egy ezzel párhuzamosan létrejövő, de függetlenül működő központ koordinálja majd, ami a már jelenleg is a köznevelésben oktató tanárok komplex szakmai fejlesztéséért, a továbbképzések rendszeréért fog felelni.

Az átalakítással kapcsolatban a Jelen hetilap azt írta; kormányközeli forrásokból úgy tudják, hogy a kormány százmillió forintos forrásból egy "elitpedagógus-képzés" létrehozását tervezi a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), az itt végző pedagógusok pedig az elit gyerekeit tanítanák, míg a nehezebb sorsú gyerekeket oktató pedagógusok képzéséért az egyházi felsőoktatási intézmények felelnének, a térségi tanárképzési igényeket pedig a modellváltott egyetemek szolgálnák ki. Hozzáteszik; hogy az új karral az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzése aligha tud majd versenyre kelni, mivel az nem csatlakozott a modellváltó egyetemekhez, így egyre súlyosabbak a költségvetési problémái.

A hírekre a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is reagált, megjegyezve, hogy "így már tisztul a kép arról is, hogy miért tartott igényt az elmúlt hetekben annyi állami iskola átvételére különböző felsőoktatási intézmény."

A másik nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ugyanis úgy tudja; február végéig mintegy hatvan iskola fenntartóváltásával kapcsolatban nyújtottak be kérelmeket a Belügyminisztériumhoz; egyházak mellett olyan felsőoktatási intézmények is, mint a Gábor Dénes Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Miskolci Egyetem.

Hogy a néhány napvilágot látott eset mellett melyek azok a további intézmények, amikért bejelentkezett valamelyik egyház vagy felsőoktatási intézmény, azt az Eduline is próbálta megtudni, konkrét választ azonban sem a Belügyminisztériumtól, sem a Klebelsberg Központtól nem kaptunk. Oktatáskutatók azonban egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy az állami iskolák tömeges fenntartóváltása kettészakítaná a társadalmat; növelné a szegregációt, megszűnne a kötelező felvételi körzet és rosszabb helyzetbe kerülnének a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos helyzetű diákok.

"Az ilyen mértékű rendszerszintű átalakítást nem szabad megcsinálni széleskörű társadalmi vita, a szakma, a szakmai szervezetek, oktatáspolitikusok bevonása nélkül" - reagált nyílt levélben a PSZ, felszólítva a közoktatásért és a felsőoktatásért felelős minisztereket, hogy "nyilatkozzanak egyértelműen arról, hogy valóban támogatják-e a részinformációkból felsejlő átalakítást, az oktatás kasztosodásának kialakulását."

A sajtóhírekre reagálva Veszelszki Ágnes lapunknak azt mondta: az intézményben az "elitképzés" fogalmának a "befogadó értelmezését" vallják, a felvételi eljárás során pedig nem a jelentkezők társadalmi hátterét nézik majd, hanem a tudásukat és a pálya iránti motivációjukat. A rektori megbízott szerint emellett az egyetemen a szakterületi ismereteket az adott témakör elismert oktatói fogják tanítani, valamint a gyakorlatorientált képzés jegyében gyakorló tanárokat is bevonnak majd a képzésbe gyakorlati oktatóként és mentortanárként is.

"Fontosnak tartjuk azt is, hogy a leendő hallgatók már a képzésük első évétől kezdve részt vegyenek az oktatási intézmények munkájában, különböző iskolatípusokban, az ország különböző pontjain. Ezáltal nem csupán a felvett hallgatóink kiválasztásával, hanem az általuk megszerzett tudás továbbadásával is minél szélesebb társadalmi kört kívánunk elérni. " - tette hozzá.