Bármelyik hallgató kérhet másik vizsgáztatót vagy bizottságot, ha tanára már többször megbuktatta, sőt a tanulmányi osztály azt is engedélyezheti, hogy a bukdácsoló egyetemisták és főiskolások – ha indokolt – a szorgalmi időszakban vizsgázzanak le. Mit lehet tenni, ha az oktató nem igazságosan osztályoz, és mikor szüntethetik meg a felsőoktatási intézmények a hallgatók jogviszonyát?

Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!

„Egyik tanárom már kétszer megbuktatott, láthatóan nem kedvel. Harmadszorra is felvettem a kurzust, mert kötelező, de félek, hogy újra elégtelent kapok, és akkor nem folytathatom a szakomat. Van arra lehetőség, hogy egy másik tanárnál vizsgázzak le?” – ezzel a kérdéssel fordult hozzánk egy szegedi hallgató. A kép felemás: a felsőoktatási törvény előírja, hogy az egyetemeknek és főiskoláknak úgy kell megszervezniük a vizsgákat, hogy minden hallgató jelentkezhessen azokra, sőt arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy ha valaki elégtelent kap, még a vizsgaidőszak alatt ismét számot adhasson tudásáról.

Sőt, ha még az utóvizsga sem sikerül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata alapján a tanulmányi osztály még azt is engedélyezheti, hogy a hallgató újra megismételhesse a vizsgát – akár a vizsgaidőszakon kívül is. „Ha a javítóvizsgán ugyanaz a tanár értékelte a teljesítményét, a hallgató kérheti, hogy az ismétlő javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt tehesse le. Ez a jog akkor is megilleti, ha a vizsga letételére már az új képzési időszakban, például a következő szemeszterben kerül sor” – áll Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosának 2009-es beszámolójában.

Egy hallgató azzal a panasszal fordult az oktatási jogok biztosához, hogy az egyik tantárgyból nem kapott annyi javítási lehetőséget, amennyit a kar tanulmányi és vizsgaszabályzata biztosít a hallgatók számára. Az ombudsman vizsgálata során kiderült, hogy a tantárgy teljesítésének feltétele nem csupán a két „nagy” zárthelyi dolgozat megírása, hanem a gyakorlati órák legalább 75 százalékán való részvétel, illetve az úgynevezett „kisdolgozatok” megírása volt. Mivel a hallgató ezt a két feltételt nem teljesítette, az egyetem álláspontja szerint nem kaphatott volna félév végi aláírást, az oktató mégis megengedte neki a zárthelyi dolgozat megírását.

Nehéz változtatni a rossz jegyen

A vizsgán vagy szemináriumon kapott érdemjegyeken azonban már nehezebb változtatni. Az ombudsmanhoz évről évre számos panasz és kérdés érkezik az osztályozással és a vizsgáztatással kapcsolatban. Pedig ezekben az esetekben csak nehezen lehet kiharcolni a jobb jegyet, a felsőoktatási törvény ugyanis nem tartalmaz osztályozási szabályokat, ahogy azt sem írja elő, hogy az oktatók tantárgyaikat milyen tematika alapján tanítsák, vagy hogy kötelesek-e közzétenni a tananyagot online vagy más formában.

Az egyetemek és főiskolák vizsgaszabályzata már több előírást tartalmaz, ezért ezeket a dokumentumokat érdemes már félév elején átböngészni. Egy szabályt azonban minden felsőoktatás intézmény oktatójának be kell tartania: nem kérhetnek számon olyan tananyagot, amely az intézményben semmilyen formában nem elérhető.

Egy egyetemista azt kérdezte az ombudsmantól, hogy létezik-e olyan jogszabály, amely előírja az előadások és szemináriumok látogatási kötelező látogatását. Az oktatási biztos szerint a felsőoktatási intézmény saját belső szabályzatában rendelkezhet arról, hogy milyen típusú órák látogatáskötelesek, és melyek nem. Akár különböző szabályozást is létrehozhat a nappali és levelező oktatásban részt vevők számára. Vagyis az oktató – ha a szabályzat nem ad neki döntési jogot – nem teheti kötelezővé az óralátogatást.

Vizsgaidőpont nélkül az ETR hibája miatt?

Egy hallgató azért fordult az oktatási jogok biztosához, mert a vizsgaidőszak elején nem tudott az ETR-en feljelentkezni egyik vizsgájára: állítása szerint a tanulmányi rendszer így akadályozta őt egyik elmaradt tantárgyának pótlásában. Az ombudsman szerint az ehhez hasonló esetekben először a szakos tanulmányi előadóval, illetve az oktatóval kell egyeztetni.

Egy volt egyetemista hallgatói jogviszonyának egyoldalú megszüntetéséről kért információt az oktatási jogok biztosától. Az ombudsman tájékoztatta őt, hogy a felsőoktatási intézmény akkor szüntetheti meg a jogviszonyt egyoldalúan, ha a hallgató nem teljesíti a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, valamint a tantervben leírt kötelezettségeit, ha egymást követő két félévben nem iratkozik be, valamint ha a hallgatói jogviszony szüneteltetését követően nem kezdi meg tanulmányait, és ennek következményeiről két alkalommal írásban is tájékoztatták.

Fejére állítja a vizsgaidőszakot az új felsőoktatási törvény tervezete

Az új felsőoktatási törvény tervezetének január 4-i változata több, vizsgákkal kapcsolatos módosítást is tartalmaz. A számtalan kritikát kapott koncepció például lehetővé tenné, hogy a hallgatók már a második vizsgaalkalommal más tanár előtt, a negyedik alkalommal pedig független vizsgabizottság előtt adhassanak számot tudásukról. Ha valakinek a negyedik vizsgán sem sikerül átmennie, elbúcsúzhat a szakjától - azoknak is megszűnne a jogviszonya, akik félévente átlagosan kevesebb mint tizenöt kreditet szereznek.

A kibukott hallgatóknak minden eddiginél szigorúbb szankciókkal kell majd szembenézniük, a módosított koncepcióban ugyanis az áll, hogy „a felsőoktatási intézményből tanulmányi okból elbocsátott személy bármely felsőoktatási intézmény azonos szakára – amelyről elbocsátották – felvételi kérelmet nem terjeszthet elő". Vagyis aki például az ELTE biológia szakára jár, de az egyik tantárgyból négyszer is elégtelent kapott, az ország egyetlen természettudományi karának biológia képzésén sem folytathatja tanulmányait.

eduline