A dualizmus korának iparáról írtatok esszét a töriérettségin? Ellenőrizzétek a megoldást Érettségi-felvételi
Eduline

A dualizmus korának iparáról írtatok esszét a töriérettségin? Ellenőrizzétek a megoldást

A középszintű történelemérettségi második hosszú esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.

12 feladat 50 pontért: nálunk már megnézhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat

A hűbériség - itt a középszintű történelemérettségi első rövid esszéjének megoldása

A szovjet rendszer ideológiája: a második rövid esszé megoldási javaslata

Az második hosszú esszé megoldási javaslatát itt nézhetitek meg:  

A dualizmus kori Magyarország ipari fejlődése.

A dualizmus időszakában (1867-1918) (T1), a Magyarország és Ausztria (T2) közötti kiegyezés révén létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, ahol a két állam önálló volt, de az uralkodó közös, és bizonyos állami ügyek is közös ügynek számítottak (külügy, hadügy, és ezekre vonatkozó pénzügy).

A magyar gazdaság ebben az időszakban nagyon gyors fejlődésnek indult, köszönhetően az ipari forradalom (K1) jótékony hatásának, illetve a Monarchia által biztosított piaci védettségnek. A gazdaság fejlesztésének törvényi kereteit az 1868-ban (T1) megszületett és  10 évente megújított gazdasági kiegyezés jelentette (F1). A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek (F1), meghagyták a közös valutát (1878-től közös jegybank működött, 1892-től az aranyalapú korona lett a közös pénz) (F1) szabaddá tették a tőke (K1) és a munkaerő áramlását, összehangolták az adó-, mérték-, közlekedési-és hírközlési rendszert.

A magyar ipar fejlődésében kulcsszerepet játszottak a hitelintézetek. 1867-ben még csak néhány hitelintézet működött, majd az 1873 évi gazdasági válság okozott egy kis megtorpanást (F2), de 1880 után új lendületet vett (F2). A hitelszervezet fejlődése azért fontos, mert a vállalkozást indítani akaró polgárok így a hiányzó tőkét a bankok segítségével elő tudták teremteni (E1), az 1900-as évekre pedig gyakorlatilag minden valamire való településen kiépítésre került valamilyen bankfiók (F2). A beruházások finanszírozásában fontos szerepet játszott a terménykereskedelemből induló zsidó tőke és a külföldről érkező német tőke szerepe.

A magyar kormányok különösen Tisza Kálmán miniszterelnökségének időszakában (1875-1890) ( T1) adókedvezményekkel segítették az ipar fejlődését (F3)(merkantil politika) (K1). Az adókedvezmények kiterjedtek a telek megszerzésétől a gyárak létesítésén keresztül az első évek termelési tevékenységének felfutásáig (F3). Különösen fontos volt azon gyárak támogatása amelyek eddig elő nem állított cikkeket készítettek, pl. gépgyárak, vegyipari létesítmények (F3). Emellett a már hagyományosnak tekinthető iparágak tovább erősödnek (pl. élelmiszeripar), a vas-és acéltermelés felfutásának köszönhetően világszínvonalú gépgyártás alakult ki (pl.Ganz gyár). A gépgyártás fejlődésében az állami megrendelések és a vasútfejlesztés is közrejátszott. A kormányzat bevezette a kamatbiztosítást ( a vasútfejlesztésbe beruházott tőkehozam garantálása) és az állami vasútfejlesztési politika eredményeképpen létrejött a MÁV.

Az élelmiszeriparban Magyarország a világ élvonalához tartozott, a budapesti malomipar a balkáni búza őrlését is fel tudta vállalni a pesti malmokban őrölt liszt minősége világszínvonalú volt A szeszipar fonos létesítményei a Zwack gyár, illetve a Dréher Sörgyár. 

A változások hatására a tőkés ágazat vált meghatározóvá, megjelentek pl. a monopóliumok (pl. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.), és a tőkés gazdaságra jellemző ciklikusság (túltermelés és pangás váltakozása). A fejlődés fokozottan érvényesült az újonnan megalakult iparágakban: pl. az izzólámpa-gyártás, vegyipar, gépipar és az ezekre épülő gépgyártás (Budapest, Győr) (T2). Fontos ipari központok jöttek létre Magyarországon (Aradon autógyártás, a felvidék déli részén vaskohászat volt a jellemző). Számos  iparágakban a termelés súlypontja már Magyarországra tevődött, s nem csak Ausztria ipari fejlettségét közelítette meg, hanem az európait is.

A folyószabályozás lehetővé tette a gőzhajózást a nagyobb folyókon. A fő kereskedelmi útvonalat azonban a vasút jelentette, s ennek segítségével a magyar mezőgazdasági termékek gyorsan eljutottak a világpiacra.

A dualizmus korában lejátszódó gazdasági változások jelentős fellendülést eredményeztek, s ez lehetővé tette a Monarchia, azon belül is Magyarország gazdaságának felzárkózását, sőt Magyarország több iparágban és fejlesztésben a világ élvonalába került. A korszakban fejlődött az ország gazdasági központjává és világvárossá Budapest is. Magyarország közepesen fejlett agrár-ipari (60-30-10%)országgá vált, ahol a szolgáltatások is fejlődésnek indultak..

A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok: 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hirdetés