Az elmúlt tanév Budapesten is új korszakot hozott az iskolai étkeztetésben: a szabadszedéses, azaz svédasztalos menzarendszert még több intézményben vezették be. Ez a tapasztalatok szerint nem csupán bevált, hanem elsöprő siker lett mind a gyerekek, mind a pedagógusok és szülők körében.
A II. kerület három iskolájában – köztük a Móricz Zsigmond Gimnáziumban és a Csík Ferenc Általános Iskolában és Gimnáziumban – már az első hónapokban drasztikusan, a korábbi mennyiség tizedére csökkent az ételmaradék. Óbuda–Békásmegyeren idén szeptembertől jövő februárig fokozatosan áll át a teljes kerületi iskolahálózat a Szupermenza tálalásra, Ferencvárosban pedig a MAMZA program révén két intézmény kapott lehetőséget a váltásra, kiegészítve salátabárral, heti kóstolókkal és húsmentes napokkal.
A szolgáltatást üzemeltető HunGast céget kérdeztük, ahol Enyedi Csaba kommunikációs igazgató elmondta a Szupermenza projektjükről: „Nem csak sikeresebb, hanem elsöprő sikerű a szabadszedéses menzai szolgáltatás mindazon intézményekben, ahol bevezetésre került. Egyszerre nyújt megoldást az iskolai élet felgyorsult ritmusára és segíti a fiatalokat abban, hogy megismerjenek és megszeressenek minél többféle ételt.”
Iskolában kinek jár az ingyen menza a 2025/2026-os tanévben?
A változatos étrendre való nevelés koncepciójának kialakítása így már nem elméleti cél, hanem a napi gyakorlat része, hiszen a diákok kisebb adagokban bátrabban kóstolnak meg új ízeket, például halat, gombát vagy zöldséges fogásokat. Sőt az olyan eddigi mumus ételeket is, mint például a resztelt máj. Fontos körülmény, hogy ezen alapanyagoknak kötelezőképpen szerepelnie is kell rendszeres időközönként a gyermek-és diákétkeztetésre vonatkozó jogszabályban rögzítettek szerint.
Ebből is az látszik, hogy a kezdeti szkepticizmus, ami 2024 év elején jellemezte a témához való hozzáállást a szülők körében, gyökeresen átalakult. Akkor még fenntartásokkal kezelték a szabadszedéses menzát, ugyanis nem érezték biztosabbnak, hogy így kevesebb lesz az ételpazarlás, illetve sokakban felmerült, hogy hogyan tudnak majd minden gyerekre megfelelő mennyiségű ételt biztosítani, ha mondjuk egy csapat csak egyféle ételből szed sokat és a végére nem marad belőle semmi. Néhány szülő és pedagógus abban sem volt biztos az elején, hogy a gyermekek kellően ügyesen fognak bánni az önkiszolgáló pultoknál. Ma már tisztán látszik, az első perctől kezdve működőképes modell került bevezetésre.
Áremelkedés várható az iskolai menzákon szeptembertől
„A szabadszedéses tálalási módszerről általánosan elmondható, hogy nagyobb fogyasztással párosul, így a fenntartó által megrendelt adagszámok tekintetében -azoknak minden esetben megfelelve is- magasabb nyersanyag-felhasználással kell számolnunk, magyarán több ételt kell készítenünk. A fent említett rendelet egyébként korcsoportonként is meghatározza az adagolási mennyiségeket, amelyet minden esetben mintaadagként ki is helyezünk a pultokra. Ez azonban immáron természetesen csak irányadó, hiszen éppen az a lényege ennek a Szupermenzának, hogy mindenki annyit, és abból szed, amelyik és amennyi jól esik neki.” – válaszolta Enyedi. Arra is kitért, hogy a menzákon a melegen (-vagy éppen hidegen) tartó pultokban elhelyezett edényekben az étkeztetésért felelős kollégák és kolléganők, ahogy kifogyni látszik az egyik fajta étel, már után is töltik, így tényleg mindenki a saját szájíze szerint válogathat mindenből.
Változások a kínálatban és gyorsítás a használt tányér leadásában
Az elmúlt egy év tapasztalatai után új fejlesztéseket kezdenek bevezetni fokozatosan a szabadszedéses menzán. Többek között bővítik a kínálatot: eddig egyféle leves és kétféle főétel szerepelt a választékban, de az hamarosan indul a háromféle főételt kínáló szolgáltatás, így további még egy fogás is a választék része lesz, amelyek közül az egyik mindig húsmentes lesz.
Emellett a tálalópultok mellett modern, a mai fenntarthatósági elvárásokhoz illeszkedő gyűjtőállomásokat is telepítenek, amelyek egyszerre szolgálnak szelektív hulladékgyűjtőként és a használt tányérok, evőeszközök leadására alkalmas helyszínként – így az ebéd utáni folyamat is gyorsabb és rendezettebb Enyedi szerint.
Az ételek összeállítása egyébként szoros együttműködésben zajlik dietetikusokkal, akik szem előtt tartják
- a változó trendeket,
- az ízlés szubjektivitását, hogy
- minden jó minőségű legyen és
- szezonális alapanyagokból készüljön.
Enyedi Csabát arról is kérdeztük, hogy milyen opcióik vannak a valamilyen ételallergiában szenvedő, vagy esetleg diabéteszes gyerekeknek:
„Szakorvosi igazolás esetén a 37/2014. sz. EMMI rendeletben foglalt keretek között lehet speciális étrendet igényelni, amelyek étlapjait szintén táplálkozási szakemberek állítanak össze, emellett szakirányú végzettséggel rendelkező diétás szakács készít el. A szabadszedéses tálalókonyhákon azonban ők továbbra is külön, dobozoltan, névre-és diétára címkézett csomagolásban kapják az ételüket, hiszen ki kell zárnunk az esetleges érintkezését ezen fogásoknak a konvencionális ételekkel.”
Tovább folytatódik a térhódítás
A budapesti tapasztalatok alapján a szabadszedéses menza nemcsak a napi étkezést teszi élményszerűbbé, hanem fejleszti a diákok döntési készségét, csökkenti a pazarlást és segíti a fenntarthatósági célokat. Az újítások – a három főételes kínálat és a fenntartható gyűjtőpontok – tovább növelik a rendszer vonzerejét, amely várhatóan a következő években még több iskolában válik alapértelmezetté.
„Jelenleg 100 szabadszedéses menzát üzemeltetünk, de ezen naptári év végére tervezetten a kétszáz felé fog kúszni ez a szám” – emelte ki a kommunikációs igazgató.
