2010 óta majdnem felére csökkent az idegen nyelvet tanuló hallgatók száma

Soha ilyen kevesen nem tanultak angolul a felsőoktatásban, mint a 2024/2025-ös tanévben.

Az elmúlt közel 15 évben 60 ezerről mintegy 32 ezerre csökkent azoknak a hallgatóknak a száma, akik az egyetem alatt idegen nyelvet tanulnak a KSH adatai alapján. (A statisztikákban minden diák annyiszor szerepel ahány nyelvet tanul.)

Ez alapján a 2010/2011-es tanévben összesen 60183 hallgató tanult valamilyen idegen nyelvet, közülük

angolra: 39829-en
németre: 14805-en
franciáral: 1999-en
olaszra: 1411-en
spanyolra: 2139-en jártak.

A felsőoktatásban nyelvet tanuló hallgatók száma ehhez képest a 2024/2025-ös tanévre már csak 32432-re csökkent.

angolul: 24408-an
németül: 4887-en
franciául: 787-en
olaszul: 1040-en
spanyolul: 1310-en tanultak.

A bezuhanás hátterében az is állhat, hogy a nyelvvizsga a diplomaszerzéshez már nem szükséges, de az egyetemi felvételin továbbra is értékes pontokat ér, így sok diák már középiskolásként megtanul egy idegen nyelvet legalább középszinten.

A hivatalos statisztikák szerint, melyben egy diák annyiszor szerepel, ahány nyelvet tanul

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.