1. Kredit

Ha teljesítitek a féléves követelményeket és/vagy sikeresen vizsgáztok az adott tantárgyakból, akkor a kurzusokért kreditet kaptok. A kredit a tanulmányi követelmények teljesítését jelző mértékegység, amelyet általában a szükséges hallgatói tanulmányi „munkaidő” alapján határoznak meg. Az egyes tárgyakért – a nehézségtől, illetve attól függően, hogy kötelező vagy szabadon választható – különböző számú kredit jár.

Jelentkezhetek olyan mesterképzésre, amely nem kapcsolódik az alapdiplomámhoz?

Egy hat féléves alapképzésben általában 180 kreditet kell míg a mesterképzésben és a felsőoktatási szakképzésben 120–120 kreditet 4 félév alatt. Ez félévente átlagosan 30 kreditet jelent. Az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési időnél rövidebb vagy hosszabb idő alatt is összegyűjthetitek.

2. Szabvál

A diploma megszerzéséhez szükséges kreditszámot a legtöbb esetben úgy tudjátok elérni, hogy a kötelező tárgyak mellett néhány szabadon választható tantárgyat (szabvált) is elvégeztek. Szabadkredites tárgy lehet szinte bármi, ami nem szerepel a tanegységlistátokon. Válogathattok más karok és képzések tantárgyai közül is, és sok helyen elérhetők kreditért végezhető sportkurzusok is.

Felvettek egyetemre, jár még utánam családi pótlék?

3. Tanegységlista

A tanegységlista azokat a tantárgyakat tartalmazza, amelyeket kötelező teljesíteni. A tárgyak neve mellett általában feltüntetik a kreditszámot és az ajánlott félévet is, amikor érdemes felvenni az adott kurzust. Nem kötelező a javasolt félévben teljesíteni egy tárgyat, viszont figyelni kell arra, hogy egyes tantárgyak előfeltételekhez kötöttek – tehát csak akkor vehetők fel, ha korábban egy másik tárgyat már elvégeztetek.

4. Hallgatói nyilatkozat

Az állami ösztöndíjas hallgatóknak kötelező aláírniuk a hallgatói nyilatkozatot, amellyel két kötelezettséget vállalnak: a diplomaszerzést és a hazai munkavállalást. A képzést az előírt idő másfélszeresén belül el kell végezni (például egy 6 féléves képzést 9 féléven belül), valamint a lediplomázást követően 20 éven belül hazai munkaviszonyban kell dolgozni annyi ideig, ameddig a képzés tartott.

5. ZH

A zárthelyi dolgozat egy összegző írásbeli számonkérés, amely hasonló a középiskolai témazáróhoz, és még a szorgalmi időszakban íratják a hallgatókkal. A gyakorlati tárgyakból egy félévben több ZH is lehet, amelyek eredménye együtt adja a félévi jegyet.

Felvettek az egyetemre, meddig kell új diákigazolványt igényelnem?

6. HÖK

A hallgatói önkormányzat (HÖK) a felsőoktatási intézmények hallgatóit képviselő, demokratikus úton szerveződő önkormányzati szerv, amelynek fő feladata a hallgatók érdekképviselete és támogatása az egyetemi évek alatt.

A hallgatói problémák megoldása mellett a HÖK feladata még különböző programok szervezése is. A tagjai pedig a hallgatók közül kerülnek ki. Szakos képviselőnek – de akár elnöknek is – bárki jelentkezhet, akár már az első félévben.

7. UV

Az utóvizsga olyan vizsga, amelyet akkor tehettek, ha a vizsgaidőszakban nem sikerült legalább elégséges (kettes) jegyet szerezni. Ezekre csak azok jelentkezhetnek, akiknek már van beírt elégtelen osztályzatuk. A legtöbb egyetemen a vizsgaidőszak utolsó hete az „UV-hét”, amikor még egyszer megpróbálhatjátok teljesíteni a tantárgyakat.

8. Átsorolás

A felsőoktatási intézmények évente egyszer – július 31-ig – döntenek az állami ösztöndíjasról önköltségesre, illetve az önköltségesről állami ösztöndíjas képzésre történő átsorolásról. Az állami ösztöndíjas státusz megőrzéséhez több feltételt is teljesíteni kell: az utolsó két aktív félévben átlagosan legalább 18 kreditet kell szerezni, valamint el kell érni az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot.

Ez fordítva is működik. Minden tanév végén lehetőség van átsorolási kérelem benyújtására. A felsőoktatási intézmény a megüresedett állami ösztöndíjas helyekre a legjobb teljesítményt nyújtó, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatókat rangsor alapján átsorolja.

9. Passziválás

A passziválás a hallgatói jogviszony szüneteltetését jelenti. Ilyenkor az adott félévre ideiglenesen megszűnik a jogviszonyotok az egyetemmel, így nem kell órákra járni és vizsgázni. Önköltséges képzés esetén a passzivált félév tandíját nem kell befizetni.

A passziválásnak (vagy halasztásnak) azonban vannak hátrányai is: ez idő alatt nem vehettek fel diákhitelt, nem kaptok ösztöndíjat, és a diákigazolványt sem tudjátok érvényesíteni, így eleshettek az ezzel járó kedvezményektől. Fontos azt is tudni, hogy egymás után legfeljebb két félévet lehet halasztani, de bizonyos esetekben külön kérelemre az intézmény ennél hosszabb időt is engedélyezhet.

10. Abszolutórium

Az abszolutórium egy olyan felsőoktatási okirat, amely igazolja, hogy teljesítettétek az összes tanulmányi kötelezettségeteket, azaz minden tantárgyból sikeresen levizsgáztatok, de a diplomát még nem szereztétek meg. Ezt általában a szakdolgozat leadása vagy védése előtt adják ki. Az abszolutórium megszerzése után lehet záróvizsgát tenni.

+1. Szeminárium

A szeminárium kiscsoportos, általában 10–20 fős tanóra, amely egy gyakorlati tantárgyhoz kapcsolódik. Lényege, hogy a hallgatók hétről hétre felkészülten érkezzenek, és aktívan vegyenek részt az órákon. A szemináriumokon rendszerint házi feladatokat, beszámolókat és esszéket kell készíteni, emellett zárthelyi dolgozatokat (ZH-k) is írathatnak. A félév végén a szeminárium gyakorlati jeggyel zárul.