A Higher Education Policy Institute becslései szerint 57%-kal is visszaeshet az Egyesült Királyságba az Európai Unióból jelentkezők száma, amennyiben nem sikerül más alternatívákat, például új ösztöndíj-lehetőségeket nyitni a megszűnő kedvezmények helyett. Más felmérések szerint ez a veszteség akár 84% is lehet.

Miután 2020. január 31-én az Egyesült Királyság elhagyta az EU-t, az év egyik nagy kérdése volt, hogy a 2020-as év végéig tartó átmeneti időszak után milyen feltételekkel tanulhatnak ott 2021 szeptemberétől magyar diákok. A brit kormány döntése alapján most már biztos, hogy a jövőben ugyanazok a feltételek vonatkoznak majd az uniós, így a magyar diákokra is, mint az EU-n kívüli nemzetközi tanulókra. Persze azok, akik 2020. december 31-ig elkezdték a tanulmányaikat, képzésük befejezéséig a korábbi feltételekkel tanulhatnak az országban. Viszont a friss felvételizőkre más szabályok vonatkoznak majd.

Ez többek között azt jelenti, hogy a jelenlegi 9250 fontos (körülbelül 3,6 millió forint) EU-s tandíj helyett évente 10 000–38 000 font (átlagosan 4-15 millió forint) közötti összeget, vagyis akár kétszer-háromszor annyit is ki kell majd fizetniük azoknak, akik a brit felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni - szedte össze a legfontosabb változásokat a külföldi továbbtanulásban jártas Engame Akadémia. Ezen felül az már eddig is szinte biztos volt, hogy vízum nélkül tanulhattak az Egyesült Királyságban a magyar diákok, addig az átmeneti időszak után a 6 hónapnál hosszabb képzésre érkezőknek diákvízumot kell igényelniük, amely további 812 fontnyi (körülbelöl 300 000 Ft) költséget jelent.

Azoknak, akik a költségeket diákhitetellel tervezték fedezni, van egy rossz hírünk: az Európai Unióból érkező jelentkezők az eddigi kedvezményes diákhitel igénylésének lehetőségét is elveszítik. Eddig a hitel a diákok tanulmányainak 100%-át finanszírozta és viszonylag egyszerűen hozzáférhető volt mindenkinek.

Egyre több egyetem - például a University of Essex vagy a University of Stirling - vezet be azonban máris olyan, dedikáltan EU-s diákoknak szóló garantált ösztöndíjakat melyek évente 5-8000 fontos kedvezményt jelenthetnek a tandíjból, így ha nem is minden szak és egyetem esetén, de sok esetben meg lehet közelíteni a korábbi éves 9250 fontos tandíjat.

Közben minden átalakul

A világ legnagyobb oktatási cégcsoportja, a Pearson által 2020 augusztusában kiadott nemzetközi kutatása szerint világszerte 4-ből 3 ember gondolja azt, hogy az oktatás világa alapjaiban fog átalakulni a COVID-19 járvány miatt.

Az egyik legismertebb globális felsőoktatási ranglistát kiadó cég, a QS 2020 februárja óta monitorozza, hogyan változtak világszerte a diákok külföldi továbbtanulási tervei és hozzáállása a koronavírus-járvány alatt. Decemberben kiadtak egy összefoglaló riportot, melyből kiderül, hogy a 75 000 megkérdezett nemzetközi diák több mint 70%-a 2020 szeptemberétől novemberig teljes egészében vagy többnyire digitális oktatásban vett részt.

A QS által végzett felmérésből az is kiderül továbbá, hogy március és november között a megkérdezett diákok 55-67%-ának külföldi továbbtanulási terveire befolyással volt a koronavírus. Közülük 51-58% válaszolta azt, hogy a következő tanévig késleltetni szeretné a tanulmányait, és csak 4-8% azoknak az aránya, akik teljesen elvetették a külföldi továbbtanulás gondolatát.

Nemzetközi statisztikák szerint a felsőoktatásba jelentkező külföldi diákok számát tekintve az Egyesült Államokat érintette legsúlyosabban a járvány. Az amerikai felsőoktatási intézmények 43%-os visszaesésről számoltak be azon nemzetközi tanulók számát tekintve, akik 2020 szeptemberétől kezdték meg tanulmányaikat. Megnőtt azonban a népszerűsége többek között Olaszországnak és Németországnak, amelyek a magyarországi diákok körében is kedvelt célországnak számítanak.

Itthon is hasonló a tendencia

Engame Akadémia tapasztalatai szerint a koronavírus hatására bevezetett korlátozások és óvintézkedések a külföldi továbbtanulással kapcsolatos tájékozódás folyamatára is hatást gyakorolnak. Míg korábban nem volt ritka, hogy a tanulók személyesen is elutaztak egy-egy kiszemelt felsőoktatási intézmény nyílt napjára, addig 2020-ban ezek az események szinte kivétel nélkül az online térbe helyeződtek át.

Az álatluk készített nem reprezantatív felmérés kiderült, hogy a diákok és a szülők egyértelműen annak örülnének legjobban, ha az eredeti terveik szerint az érettségi évében kezdhetnék meg külföldi egyetemi tanulmányaikat a diákok, és az oktatás személyes formában zajlana, ezt az opciót a diákok 60,3, míg a szülők 55,8%-ban jelölte. Jóval kevesebben, a diákok 8,3%, a szülők 10,5% mondta azt, hogy nem halasztanák a külföldi tanulmányokat, de az online oktatást preferálnák. A diákok 9,6, míg a szülők 4,2%-a inkább egy év halasztással kezdené a külföldi tanulmányokat, végül pedig a diákok 7, a szülők 7.4%-a mondta azt, hogy a járványhelyzetre való tekintettel inkább itthon folytatnák a tanulmányaikat.