A takarékoskodást és az álhírek felismerését is beépítenék a tantervbe
Az elmúlt tíz év legnagyobb változtatásaira készülnek az oktatásban az Egyesült Királyságban.
Az elmúlt tíz év legnagyobb változtatásaira készülnek az oktatásban az Egyesült Királyságban.
Angliában a 2009-es reform óta a legtöbb gyerek már négyévesen kezdi az iskolát. A gyerekek az óvodai, játékos tanulási környezetből hirtelen a hagyományos, frontális oktatásra épülő tantermekbe kerülnek. Egyre több szakértő és szülő szerint ez a korai váltás árt a gyerekek fejlődésének, és ideje lenne visszahozni a játékos tanulás módszereit az alsó tagozatba.
Angliában egyre súlyosabb a tanárhiány, a kormány pedig szokatlan megoldáshoz nyúl: az idősebb, karrierváltó munkavállalókat próbálja a tanári pályára csábítani. Miközben az ország északi régióiban öt év alatt több mint felére csökkent a tanárképzésre jelentkezők száma.
Új mémhullám árasztotta a brit tantermeket: gyerekek országszerte kiabálják a „six-seven” szavakat órák közben. A tanárok egy része nem érti, mások már taktikát dolgoztak ki a jelenség kezelésére.
2024-ben Angliában és Walesben 1 304 késes vagy éles tárgyat érintő bűncselekményt regisztráltak az iskolákban, a fiúk és a nagyon fiatal diákok voltak a leggyakrabban érintettek.
A volt brit gyermekjogi biztos, Anne Longfield szerint a pandémia idején hozott kormányzati döntések és a hosszan tartó lezárások drámai hatással voltak a fiatalokra.
Egy elhunyt férfi hagyatékában találták meg a ritka kötetet a kidobásra szánt doboz kacatjai között.
Az intézmény egyike azoknak, amelyek nem a szokásos heti 5 napos beosztásban tanítják a diákjaikat.
Olyan esetekről is érkeztek jelentések, hogy az ukrán menekülteket oroszul oktatják.
A nigériai származású, de Londonban született kisfiú egyedül indította el a peres eljárást a nigériai brit konzulátuson, mivel úgy érezte, a szülei érzelmileg és fizikailag is elhanyagolják.
A tanterv dekolonizálása a cél, hogy ledöntsék az angol identitás különállóságáról alkotott hitet.
Máshol pedig a hatnapos munkahetet vezették be.
25, 30 vagy éppen 42 - a topgimnáziumokból iskolánként egy kisebb osztálynyi diák inkább külföldre megy egyetemre – derült ki a HVG 2026-os középiskolai kiadványából. Mutatjuk, melyik középiskolákból került be a legtöbb diák a külföldi felsőoktatásba a legjobb 100 középiskolából.