Elhunyt Sofia Corradi, az Erasmus-program „anyja”
91 éves korában meghalt Sofia Corradi olasz oktatáskutató, az Erasmus-program kezdeményezője, akinek munkája milliók életét változtatta meg Európa-szerte.
91 éves korában meghalt Sofia Corradi olasz oktatáskutató, az Erasmus-program kezdeményezője, akinek munkája milliók életét változtatta meg Európa-szerte.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) nemrég kiadott közleménye szerint már 10 hónapja várja a választ arra a törvényjavaslatra, amelyet még 2023-ban nyújtott be az Európai Bizottságnak. A Népszava értesülési szerint azonban az EB nagyjából akkor kaphatta meg a javaslatot, amikor az 2024. október 1-jén kikerült a kormány honlapjára.
Ettől a tanévtől kezdve nincs magyar hallgató ezekről az egyetemekről külföldön az Erasmus+ keretein belül.
Korábban azt nyilatkozta, hogy várhatóan márciusra megegyeznek az EU-val, de amennyiben neki felróható okokból mégsem sikerül a megállapodás beadja lemondását.
Az alapítványi egyetemek továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ programban.
November 23-ig kellett volna megegyeznie a kormánynak az Európai Bizottsággal Erasmus-ügyben. Hankó Balázs elmondta, hol tartanak most a tárgyalások.
Továbbra is megoldatlan a csereprogramok uniós finanszírozásának ügye, az álláspontok inkább távolodnak, mintsem közelednek egymáshoz.
A program a világ több mint 80 országában, bárki számára elérhető.
Bár a támogatások egyelőre jövő nyárig biztosítva vannak, megegyezés hiányában 2024 őszétől több mint 4450 hallgató maradhat ki a külföldi csereprogramból.
Vészesen közeleg a határideje annak, hogy a magyar diákok, oktatók és kutatók szeptembertől részt vehessenek az EU-s programokban, ezért kezdeményezik a rendkívüli ülést.
Csak feltételesen kaphatnak támogatást a modellváltó egyetemek a Tempus Közalapítványtól, november 23-ig kell döntést hoznia az Európai Bizottságnak - közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
Kiderült, hogy az Európai Bizottság az alapítványi egyetemek helyzetét részben rendezni hivatott összeférhetetlenségi szabályokat csak akkor vizsgálja meg, ha azokat már elfogadta a magyar parlament. Sok még a kérdőjel.
Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.