Az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének III. konferenciáján jelentette be a kormány tervét.
2021-ben már nem a hagyományos OKJ-s képzések közül válogathattok, ha szakmát szeretnétek tanulni. De mit érdemes választani? Összeszedtük, a legkeresettebb szakmákat.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint több mint 2700 általános iskolás került be a legnépszerűbb képzésre - de mi is az pontosan? Mutatjuk a legnépszerűbb szakmákat.
Megjelent a Magyar Közlönyben a szakgimnáziumban oktatható szakképzések listája.
A Gazdasági Kabinet javaslatot fogalmazott meg a kormány részére annak érdekében, hogy a jövő tanév tavaszi félévében a szakképző intézmények tanulói, illetve a felnőttképzési jogviszonyban résztvevők is élhessenek a diákhitel adta lehetőségekkel - tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t a kabinet csütörtöki ülését követően.
Elégedettek az oktatók, az igazgatók és még az érdekképviselet is a szakképzésben megajánlott új fizetésekkel - írja a lap.
Főleg úgy nem csúszik, hogy "gyorsan és gördülékenyen zajlik az átállás a digitális munkarendre az új koronavírus-járvány idején" - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára.
A minisztérium átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben oktatóknak, akik "cserébe" elveszítenék közalkalmazotti státuszukat, ha megszavazzák a szakképzési törvény tervezetét. A szakszervezetek szerint erre nem lenne szükség a fizetések növeléséhez, a tanárok számára jelentős hátrányokkal járna a változtatás, a béremeléssel kapcsolatban pedig rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
A PDSZ módosító indítvánnyal fordult az összes parlamenti frakcióhoz és oktatással foglalkozó képviselőkhöz annak érdekében, hogy a legnagyobb kárt, „amellyel az új szakképzési törvényen keresztül először a szakképzésben dolgozókat sújtanák”, enyhítsék.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) így foglalta össze, mit jelent a munkavállalónak, ha a parlament elfogadja az új szakképzési törvényjavaslatot.
A 2020/2021-es tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete.
A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
